Szöulban játszódó fórumos szerepjáték, mely egy egyetemi campus köré központosul, de mindenkit tárt karokkal várunk.
 
HomeHome  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 Lee Ha Jin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Lee Ha Jin   Csüt. Szept. 15 2016, 18:29

Beiratkozási lap
Vezetéknév: Lee
Keresztnév: Ha Jin
Születési hely: Jaeju, Dél-Korea
Születési dátum: 1998. 01. 06.
Foglalkozás: ingyenélő
Klubtagság: média
Igazolványkép: Kim Jinhwan
Motivációs levél
- Hyuuuuung – szaladtam a srác után, közben pedig folyamatosan átkoztam magam, amiért világ életemben utáltam a tejet és a spenótot, ezért nem fogyasztottam belőlük túlzottan sokat. Biztos ez lehet az oka annak, hogy pici maradtam, és most szívok, mert nem érem utol az előlem vágtázó nagy lovat – Állj már meg Hyung, mert ha utolérlek, akkor megharaplak!
Na nem mintha nagy esélyeim lettek volna arra, hogy beérjem. Világ életemben az üldöző szerepét töltöttem be, ezért csak stresszhelyzetben tudok gyorsan futni, ergo valakinek kergetnie kéne ahhoz, hogy könnyedén elmeneküljek. Általában ezt meg is teszem, kivéve akkor ha Eun Ji haragszik meg rám. Előle bunkóság lenne elfutni, szóval ha megpofozni lenne kedve, szerintem még azt is néma csendben eltűrném. Na meg őt nem is szoktam megviccelni, meg próbálok nem bajt keverni, hiszen vele lakom és tudom mennyire… Más lett a balesete óta. Letagadhatatlan tény, én pedig nem akarom még jobban megnezehíteni a dolgát, mivel nagyon hasonlítok apura. Azt mondta nekem, hogy pont olyan vagyok, mint ő ennyi idős korában, szóval… Mindegy is, most nem tudok rá gondolni, mert el kell kapnom azt a kis rohadékot!
- Hyung, ha nem állsz meg, akkor beárullak anyukádnak, hogy megint két lánnyal randizol egyszerre – kiáltottam utána, de nem nagyon hatotta meg, csak kiröhögött, aztán visszajött hozzám és a kezembe nyomta a féltve őrzött kis kincsemet, ami nem más volt, mint a naplóm. Talán gyerekes, talán csajos dolog, de én akkor is szeretem minden egyes jelentéktelen pillanatomat lejegyezni.
- Olyan információk vannak ebben a kopott füzetben, amiért a noonád kinyírna, ugye tudod? – kérdezte tőlem, miközben figyelemmel kísérte, ahogyan elsüllyesztem a táskámban olyan mélyre, hogy én magam se áshassam könnyen elő onnan, mert igaza volt: túlságosan sok benne a titok, amiről nem beszélek senkinek, néhány dologról még Ji Soo-nak sem.
- Talán. De remélem tisztában vagy vele, hogy tartanod kell a szádat – hajtottam hátra a fejem és nagy szemekkel néztem fel rá – Mert ha beköpsz neki akár egyetlen jelentéktelennek tűnő kis infót, akkor biztos lehetsz benne, hogy meg foglak harapni és nem érem be annyival, hogy veszel nekem fagyit…



- Lee Ha Jin! – ó, a fenébe, tehát észrevette. Teljesen megmerevedtem, a szoba közepén, pontosan olyan pozícióban, amit felvettem, azaz a jobb lábam elől volt, a kezem meg magastartásban, mert éppen próbáltam lenyújtani… Elég hülyén éreztem magam amikor rájöttem, hogy most minden bizonnyal egy cseppet idiótának nézek ki, ezért sóhajtottam és ellazítottam az izmaim.
- Mi az? – tettettem a hülyét, pedig egyértelmű volt, hogy tudja miről van szó. Pedig én nem akartam rosszat… Csak… Elfelejtettem levenni a teát a tűzhelyről és feljöttem játszani. Ez megesik ennyi idős korban, nem?
- Csak az, hogy zárlatos lett a vízforraló, meg leégett az arcomról a bőr… Nem tudsz erről valamit? – juj, lebuktam. Egy pillanatig elgondolkoztam, aztán végül úgy döntöttem, hogy kisunnyogok a szobámból, mert talán ha látja a bűnbánó arckifejezésem, akkor megbocsát.
- Nem tudok róla semmit – néztem rá, tökéletesen ártatlan, bociszemekkel. A kezemben volt az adu ász, amivel hála az égnek könnyen meg tudom majd békíteni, mert hát az arckifejezését elnézve… Egy picit mérges lehet.
- Mindegy… -legyintett – Mi volt ma a suliban?
- Háááát – ültem le az egyik székre, aztán mesélni kezdtem – Kaptam négy egyest, aztán kiküldtek az óráról, és holnapra vár az igazgató… Ja és elhagtam a mobilom.
Megint ártatlan pillantásokat vetettem rá, mert tudtam, hogy annak még ő sem tud ellenállni, aztán egy diadalittas mosolyt költöztettem az arcomra – Viszont, kinéztük hol fogok továbbtanulni.
Egyáltalán nem csengett hamiskásan a hangom, mivel egész délután ezt gyakoroltam. Nem akartam, hogy lebukjak a hazugságommal, viszont már nem igazán volt más választásom, mert Eun Ji noona sosem engedné meg, hogy elmenjek ahhoz az ügynökséghez a meghallgatásra. Most is láttam rajta a vegyes érzelmek tükröződését: örült a jóhírnek, viszont… Minden más miatt fel tudott volna robbanni.
- Jól van Jin, akkor menj aludni, mert már nagyon késő van és…
- Noona, nem vagyok hat éves! – kiáltottam rá, és dühösen pattantam fel a helyemről – Holnap már nyolckor lövik a pizsit, vagy mi van?
Azért feltrappoltam a szobámba és bebugyoláltam magam a takarómba. Mostanában nem szeretek aludni, mert kezdenem visszatérni az emlékeim a balesetről, és ha nappal el is tudom terelni a figyelmemet, éjjel mindig rosszat álmodok, ami miatt sötét karikák vannak a szemeim alatt már napok óta, de próbálok ugyanaz az élénk, mindig vidám fiú maradni. A ma este sem tett kivételt, zaklatottan, a saját izzadtságomban úszva ébredtem fel, aztán karoltam át a vékony térdeimet, mert most már sok volt a hatodik alkalommal. Nem is emlékszem, hogy mikor sírtam utoljára, de most ismét eltörött nálam a mécses, de próbáltam a lehető leghalkabban szipogni, hogy ne ébresszem fel a nagynéném.



- Készülődj – mondta nekem a cég elnöke, én pedig a kezemet tördelve néztem rá, hogy várhassam a folytatást. Én vagyok a legfiatalabb az összes jelölt közül, akik még utolsó tagként bekerülhetnek a bandába. Ezt az utasítást nem igazán tudtam hova tenni, ugyanis jó lett volna érteni azt, amire gondol: készülődjek, mert bekerültem, vagy készülődjek, mert megyek haza.
- Holnaptól indul a valóságshow, amiben versenyezni fogsz öt gyakornokkal – vegyes érzelmek. Nem tudtam eldönteni, hogy ennek most örüljek-e, vagy sem. Valahol hihetetlenül boldog voltam, hiszen a gyermekkorom keblén dédelgetett álom válhatna mindezzel valóra, de… Ha ez nyilvánosan történik akkor ki leszek nyírva.
- Itt a szerződés, csak alá kell írnod – tolta az orrom alá a papírt, én pedig remegő kezekkel fogtam meg a tollat. Aláírjam? Ne tegyem? Áruljam el azt, aki felnevelt és egész eddig vigyázott rám? Vagy mondjak le az álmomról, amikor már totyogós korom óta táncolok és énekelek? Nem, az nem lehet… Ez az én életem, nem? Jogom van saját döntéseket hozni, és kényem kedvem szerint elcseszni akkor is, ha megelőzhető lenne a dolog. Fiatal vagyok… Ha hibázok, majd tanulok belőle. Mert az ember a hibáiból tanul a legkönnyebben. Nos, akkor nincs kérdés, csak vessük a papírra: Lee Ha Jin.
Vissza az elejére Go down
Admin
admin
admin
avatar

♠ Hozzászólások : 199

TémanyitásTárgy: Re: Lee Ha Jin   Csüt. Szept. 15 2016, 22:30


Kedves Hajin!
Örömmel értesítelek, hogy immár Te is közösségünk tagja vagy!
˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙
Nocsak, micsoda családi szálak és élettörténetek. Igencsak érdekes volt ezeket a jeleneteket olvasni az életedben, de leginkább az a kettősség tetszett, hogy egyrészt az álmaidnak szerették volna élni, másrészt pedig szót fogadni Eunjinek. A végén érdekes volt számomra a fordulat, hogy nem csak "szimplán" idol lett a karaktered, hanem egy ilyen show-ba került be. Hát hajrá és kitartást! Váltsd valóra az álmaidat! ^^
Vissza az elejére Go down
http://seoulmate.hungarianforum.com
 
Lee Ha Jin
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
S.E.O.U.L :: Special (m)-
Ugrás: