Szöulban játszódó fórumos szerepjáték, mely egy egyetemi campus köré központosul, de mindenkit tárt karokkal várunk.
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 LHT party LHT módra

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Park Min Soo
media
media
avatar

♠ Titulus : 안녕하세요 LHT Nico입니다
♠ Tartózkodási hely : Seoul + USA
♠ Szak/Foglalkozás : Idol, LHT main vocal
♠ Előtörténet : Pre debut
♠ Hozzászólások : 36

TémanyitásTéma: LHT party LHT módra   Szomb. Szept. 24 2016, 15:58

to: LHT idols

When the leader leaves
Az elmúlt héten elég sűrű volt a program, mivel készülünk az új comebackünkre és ez elég nagy előmunkálatot kíván, ugyan ki hinné. A dalok már készen vannak, éppen tegnap hallgattam meg a kislemezből három számot és meg kell hagyni, egész jól sikerültek, igaz egy idő után úgyis halál unalmasak lesznek számunkra. Reméljük, hogy a fanoknak nem. Este nyolc óra van, már legszívesebben csak a dorm nappalijában elhelyezett fotelben tunyulnék egy popcornnal a kezemben és valami dilis drámát néznék. Már szépen el is kényelmesedem, mire megszólal a csengőhangom. Ránézek, hogy ki hiányol ennyire és sajnálattal döbbenek rá, hogy a menedzserünk. Elhúzom szám sarkát, majd felveszem. Köszönni sem köszön, azonnal tudatja velem, hogy menjek az irodájába, mert sürgősen akar tőlem valamit. Fasza! Kinyomom és zsebre vágom a telefont, noha legszívesebben a földhöz basznám, csak túl drága volt. Egy sóhaj és pár nyögés kíséretében felállok a kényelmes kanapéról és elindulok kifelé. Az ajtónál jövök rá, hogy mackónaciban mégsem kéne, ami egyébként engem kurvára nem zavarna, de jobb átvenni egy elegáns farmerra. Nem sietek, ezzel is kissé lázadok, érezze csak a menedzser, hogy már nincs sok kedvem ugrálni fel s alá. Persze-persze, még csak most jön a java, de baszki már...  A szobában mint mindig, most is hatalmas rend van és ezúttal az én cuccaim is hevernek a földön, nem csak Skyleré. Semmi kedvem összepakolni, így csak gyorsan lekapom a mackónacit és felhúzom a legközelebbi farmert. Nem szoktam ennyire trehány lenni, de az utóbbi napokban eléggé kimerültem ahhoz, hogy még a rendre is vigyázzak. Amíg Sky nem szól be, addig nincs baj, igaz az már régen rossz, ha neki is feltűnik a csodás rendetlenség. Kettőnk közül többnyire én szoktam összecsapni a tenyerem és kijelenteni, hogy már pedig most takarítás következik, hiszen elviselhetetlen az, ami a szobánkban van. De nem ma! Még jó, hogy csak ketten vagyunk, be sem merek menni a háromfős hálószobába.
Indulás előtt azért zsebembe csúsztatom a cigarettadobozt meg az öngyújtót is, mert elképzelésem szerint visszafele elszívok egyet. Per pillanat fogalmam sincs, hogy ki tartózkodik a dormban és ki nem, de ekkora felelősséget ne varrjanak már a nyakamba, így is elég sok bajom van már. Igaz, szeretek leader lenni, noha nem gondoltam bele, hogy ilyen nehéz lesz, amikor elvállaltam. Hyun Jae hyung lehet előre tudta anno.
- Majd jövök - kiabálom el magam, de szerintem senkihez sem jut el az üzenet. Mindenki rohadtul leszar mindent. Annyira jó a mi kis bandánk, hihetetlen! Amíg a fanok meg nem tudják, addig nincs is semmi baj. A lényeg, hogy a média előtt mutatkozzunk úgy, mintha imádnánk egymást. Najó, most túlzok, nem ennyire vészes a helyzet, csak időnként összekapunk, vagy csak szimplán megunjuk a másik pofáját. Becsapom magam mögött az ajtót, mely talán túl hevesre is sikeredet, ezt magamban is elismerem és elhatározom, hogy legközelebb jobban figyelni fogok, hogy megvédjem a felfüggesztést. Ha így folytatjuk, hamarosan lapjával kiesik helyéről az ajtó és akkor szépen nézünk majd ki. Nagy a késztetés, hogy rágyújtsak, de közterületen nem lenne jó, ha meglátnának csikkel a számban. Mivel idol vagyok, tökéletesnek kell lennem, amibe nem tartozik bele a cigizés, mert ugyebár az egészségtelen és nem példaértékű. Igazából, amíg eldugottan és kameráktól, fanoktól elzárt környezetben tesszük, addig szabad minden. De pszt! Fáradtan teszem a métereket és próbálok tűrhetően jó állapotban megjelenni a menedzser előtt. Ennyi idő alatt már vele is összeszoktunk, de azért mégis jobb így.

554 szó // THE EYE // No, itt a kezdő gyerekek <333




Now go into the big world
자 가라 드넓은 세상으로
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Skyler S. Park
media
media
avatar

♠ Titulus : american boy.
♠ Tartózkodási hely : Seoul
♠ Szak/Foglalkozás : LHT - vokál
♠ Előtörténet : katt!
♠ Hozzászólások : 25

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Szomb. Szept. 24 2016, 18:37

to think you would get me to the altar

A stúdiózás, a tánckoreográfia gyakorlása – ami nekem nem megy valami jól, ezért titokban még többet gyakorlok – és néhány tagnál az esetleges fogyókúra, vagy edzés elengedhetetlen a comeback előkészületei előtt. Ilyenkor szeretem a legjobbat kihozni magamból és az általános nemtörődömségemet a háttérbe szorítani, mert túlságosan is túlteng bennem a versenyszellem és szívesen kerekedem a többiek felé mind a dalokban, mind a kinézetben. Mint mindig, most is megkaptam azt az átlag másfél sort amit eddig, illetve rebesgettek olyasmit, hogy szólóban fogok énekelni egy műsorban, szóval a hangszálaimat nem kímélve a stúdiózás mellett még rengeteget énekeltem a dormban is, nagyjából mindig. Mivel a többiekkel nem igazán szoktam beszélgetni, időm bőven volt rá, nekik meg már az első hetekben a tudtukra adtam, hogy ha nem szólok hozzájuk valamiért, akkor hagyjanak békén, ami rendszerint meg is történik. Na nem, tuti nem félnek tőlem, inkább csak hasonlóképpen ők sem bírnak, ezért inkább nem keresik a társaságomat feleslegesen. Számomra ez pedig tökéletesen megfelel, sőt talán egy picit még jól is esik, hogy legalább ennyi figyelmesség szorult ebbe a bagázsba.
Viszont a mai, dormban ülős napokat kifejezetten utáltam, hiszen már elfogytak a munkálatok. Táncórák persze még mindig vannak a gyakorlás miatt, de nagyjából ennyi, szóval az időnk nagyrészét a dormban töltjük. Én személy szerint most a konyhában baszom a rezet, mert az egyetlen helyiség, ahol nincsen senki. Valahogy… Valahogy tényleg annyira vágyom most a magányra, hogy Nicoval sem akarok összefutni. Mondjuk ennek nem konkrétan ez az oka, inkább az enyhe, lilás színű haj amit festettek nekem, ugyanis most ez lett számára a legfőbb szórakozás. Már kezdett elegem lenni abból, hogy nem tud röhögés nélkül elmenni mellettem, ezért inkább közöltem vele, hogy bassza már meg magát, és visítson tőlem távolabb, mert a finom érzékszerveim nem tudják elviselni a hangját. Nagyon unatkoztam amúgy, éppen a napi kalóriabevitelemet próbáltam kiszámolni a telefonom segítségével, amikor a drága leader bejelentette, hogy elmegy. Na már csak ez hiányzott!
- Siess vissza, nem akarok sokáig egyedül lenni ezekkel a gyökerekkel – ordítottam vissza neki jó hangosan, hogy lehetőleg mindenki hallja. Soha nem rejtettem véka alá a véleményemet róluk, és egyértelműen kimutattam, hogy a szintén amerikai-koreai barátomon kívül mást nem szeretek a közelemben tudni. Ha mégis úgy döntenének, hogy ők mindenképpen velem akarnak lenni… Üsse kő, engem aztán egy pillanatig sem zavar, de nem fogok felelősséget vállalni azért, amit teszek.
Végül aztán hamar meguntam a számolgatást és nem tudtam mit kezdeni magammal, ezért kaja nélkül – mert hogyan máshogy? – indultam el a szobám irányába. Azért azt meg kell hagyni, hogy finoman szólva is kurva világ uralkodott a helyszínen, ezért csak a gitáromért nyúltam be, és fordultam is ki onnan. Mivel a nappali üresnek tűnt, gondoltam megyek majd oda egy picit játszani, énekelni ma már nem akartam, mert nem célom teljesen kinyírni a hangszálaimat a comebackünk előtt. Mindemellett még rá is gyújtottam, pedig nem szoktam ilyesmit. Vicces, hogy én magam függesztettem ki egy szabályzatot annak idején a dorm falára, - ami amúgy már szétszaggatva lóg a falon - és az első pontban foglaltam össze, hogy a cigizést mindenki ott intézi el, ahol akarja, de nem a lakásban. Viszont, pont azért, mert én alkottam a szabályokat, kedvemre szeghetem meg őket, amúgy is általában szart rá mindenki. Ha nekik szabad hangoskodni, amikor az nekem nem tetszik, akkor nekem is van jogom rágyújtani.
A lábamat az asztalra téve szívtam el a csikket, majd visszadobtam a dobozba, mert hát nem akartam lebukni. Mondjuk a szag elég árulkodó, de simán ráfoghatom másra is.
Ezek után már a gitáromnak szenteltem a teljes figyelmemet, de az nagyjából úgy nézett ki, hogy a kanapéról félig lefolyva, behunyt szemmel pengetem a húrokat, amik amúgy rohadt hamisan szólnak, de most semmi kedvem nem volt behangolni őket.
- Maradjatok kussban, jó? – kiáltottam el magam meg sem mozdulva, aztán egy másodperc után folytattam – Legalább addig, amíg visszajön, különben mindenkit elpicsázok.
680 | imádlak titeket.<3 | Myname - just tell me | ez és macinaci
BY MITZI


Hands up, if you feeling the right now
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nam Ki Hyun
media
media
avatar

♠ Hozzászólások : 18

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Szomb. Szept. 24 2016, 20:15

LHT

Remélem nem hiányoltak túlságosan az éjszaka, vagy, ha mégis, úgy jártak. Attól, hogy egy házban lakunk, amit szerintem egyikőnk sem akar, még nem kell minden percünket együtt töltetünk, mert mindenki bedilizne, és még inkább kikészítenénk egymást. Megszokhatták már tőlem, hogy néha lelépek, valamikor egy szót sem szólok. Tegnap este is így történt, noha gondolhatták, hogy hova viszem a seggem, mert nyílt titokként élt közöttünk. Egy személy volt, akivel bármennyi időt képes lettem volna eltölteni egyhuzamban, és megint nála csöveztem. Szerencse, hogy a paparazzik nem ismerik, különben sem neki, sem nekem nem lenne nyugtunk, a balhét nem is említve, ami utána törne ki, talán még a bandából is kitennének, akkor meg a semminek noszogatott évekkel ezelőtt. Ha nem lett volna az a csaj, nem lennék híres, bár az elején nem tetszett a dolog, most sokat köszönhetek neki, ezért mindig rendelkezésére állok, ha valami történik, vagy egyszerűen csak beszélgetni akar.
Ideje lenne hazaindulni, ez viszont nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A lehető legnagyobb inkognítóban kell eljutnom a házhoz, segítség nélkül. Felhívhatnám a srácokat, vagy csak a leaderünket, de nincs kedvem utána azt hallgatni, hogy jövök nekik eggyel, meg tartozom meg hasonló szarságok, megvan a saját bajom nélkülök is. Amúgy sem lakik messze, csak hazajutok a fotósok támadása előtt. Szaporán szedem lábaimat, többször is elgondolkoztam azon, hogy vegyek egy járművet, motort, vagy kocsit, az egyetlen akadály, hogy biztos nem engednék használni. Idegesítő, de legtöbb esetben kisgyerekként kezelnek, ami teljesen érthetetlen, már betöltöttem a felnőttésgi határt, simán kijár nekem ennyi, főleg, hogy jogsim is van hozzá. Anno nem azért kaptam meg, mert a szekrényben szeretném látni, kihasználatlanul, hanem, hogy megérezzem a száguldás illatát és, ha szükségem van magányra, elhúzhassak innen. Nem érdekel mit fognak mondani, a következő kínálkozó alkalommal veszek egyet magamnak. Lassan odaérek az épülethez, majd kopogás nélkül nyitok be az ajtón és csukom be azt, majd megpillantom a banda legerőszakosabb tagját. Ezt leszámítva nincs vele bajom vele, amíg nem kekeckedik velem. A többiek nincsenek itt, nem mintha annyira körbenéznék a szobában.
- Csá – köszönök neki és intek a kezemmel, majd megindulok a szobám felé, hogy megkeressem a gépem. Itthon olyanok vagyunk, mint az átlagos tinik, azt leszámítva, hogy ennyien lakunk egy fedél alatt. Nem tudom, mikor költözhetünk szét, de várom már azt a napot, legalább lesz magánszférám és olyan hely, ahol egyedül lehetek. Ha szembejön valaki a srácok közül, annak is köszönök, a vezérünkkel talán megállnék beszélni is. Legszívesebben lefeküdnék aludni, de az ebben az idővallumban lehetetlen, akkor jöhet össze, ha a többiek is azt akarnak, és nem tűnnek túlságosan fáradtnak, ergo hangzavar lesz egész végig. Sóhajtok egyet, majd a szobába belépve elveszem a gépet és kisétálok a nappaliba. Levetem magam a kanapéra csendben kattintgatni kezdek az egérrel.
BTS(방탄소년단)_ We Are Bulletproof | Remélem tetszik <3 | 446 szó


Jump and touch the sky!


A hozzászólást Nam Ki Hyun összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 25 2016, 21:12-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Min Yejun
media
media
avatar

♠ Tartózkodási hely : Seoul
♠ Szak/Foglalkozás : Idol (LHT Lead vocal)
♠ Hozzászólások : 4

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Vas. Szept. 25 2016, 09:42



Min Yejun-t már nem érdekel semmi.
Na nem mintha eddig olyan nagyon izgatta volna, hogy csapattársai mit és hol csinálnak, egészen addig, míg az őt nem érinti. Most viszont még annyira sem érdekli, hogy a drágalátos leaderük elmegy és összezárva hagyja egyedül ezt a hat barmot; nem is szól neki vissza semmit.. De a legfeltűnőbb talán az, hogy még Skyler megnyilvánulását is nemes egyszerűséggel annyiban hagyja. Pedig az esetek kilencven százalékában ő az első, aki visszaszól neki, és beszólogat; nem szokta annyiban hagyni a dolgot, egészen addig míg a kedves leader le nem csitítja őket. Most viszont - ahogy azt a nap többi részében is tette - a szobájába bezárkózva, az ágyám elterülve hagyja el a száját valami morgás-féle, amint meghallja a többieket, miszerint meghallotta, meg is értette, csak épp baszik foglalkozni vele. Talán szerencse, talán nem, hogy mára már nem igazán volt munkájuk, így szinte az egész napot lustulással tölthették; ami Yejunnál annyiban merült ki, hogy csak fetrengett az ágyán a szobájába bezárkózva. De szó szerint, az ajtót is kulcsra zárta, még a saját szobatársait semengedte be, hiába dörömbölt bármelyik is az ajtón. Csupán csak arra a néhány percre hagyta el az igencsak második világháborús állapotban lévő rumlis szobát, mikor szó szerint kifosztotta a hűtőt.
De hogy mit tud csinálni egész nap? Neeeem, senki ne gondoljon semmi rosszra... A telefonját nyomkodta mindvégig, és mostanra talán már ötven hívást is kezdeményezett, meg - igen, megszámolta - pontosan 547 üzenetet küldött SMS-ben vagy épp messengeren RinJi-nek. Sajnos azonban egyikre sem válaszolt, a lány olyan szépen ignorálja, hogy azt talán más esetben még meg is dicsérné. Na de nem most... Tudja jól, hogy elbaszta; de még mennyire, de nem adja fel ilyen könnyen. Még csak megmagyarázni sem volt ideje, olyan gyorsan eltűnt akkor. De hát igazán nem is tudná megmagyarázni, mert maga sem tudja, hogy miért is tette; csak azt tudja, hogy emiatt nem akarja elveszíteni őt. Na meg persze a saját életét sem, mert érzi, hogy a barátnője - aki talán már nem is is az? - minden bizonnyal elmesélte a történteket a bátyjának is, akivel mily' szerencsés módon egy fedél alatt élnek. Így igyekszik nem összefutni vele, bár tudja, hogy ez lehetetlen, és ha nem sikerül, akkor is olyan helyen legyenek összezárva, ahol nem tudja laposra verni; túlságosan is félti ahhoz a szép kis arcát.
Aztán a szobájuk ajtajának zárja kattan, és a fa szerkezet nyílik, abban a pillanatban, mikor a kis maknae nyúlna a kilincsért. Nem is néz fel rá, csak egy pillanatra, majd újból a telefonjába temetkezve mordul fel, ami nála jelen pillanatban egyenlő egy köszönéssel, majd nagy ívben kikerülve indul a konyhába, ahol szerencsére senki nincs, így még egy pohár vizet is tud inni anélkül, hogy bárki ki akarná nyírni, vagy felfedeznék, hogy "jé, ez a hülye még mindig él". És úgy dönt, talán itt az ideje, hogy csodás személyiségével megörvendeztesse csapattársait is, így a konyhából egyenesen a nappaliba megy, ahol ahelyett hogy kikerülné, nemes egyszerűséggel lerúgja Skyler lábát az asztalról - minek ide tisztelet, ha? - nem törődve azzal, hogy amilyen pozícióban van a srác a kanapén, talán a földön fog kikötni.
- Bocs, Hyung... - de ezt az egy szót is olyan maró gúnnyal ejti ki, hogy az szinte már fáj. És nem is néz rá, csak a telefonjába merülve pötyögi be fáradhatatlanul a bocsánatkérő üzeneteket, még akkor is, mikor levágja magát Skyler mellé a kanapé szélére.


558 // na csapassuk drágák ♥


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kim Jae Sung
media
media
avatar

♠ Titulus : ►Narcistic Cannibal ◄
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : Médiaszemélyiség
♠ Előtörténet : Olvashatsz :3
♠ Hozzászólások : 13

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Vas. Szept. 25 2016, 13:55

tag: LHT <3
Kinézet| VIXX - VOODOO DOLL | 566 szó

Már az idejét sem tudta, mióta is lakott egy házban a társaival, néhány hónap fix volt számára. Mindenesetre, ő szorgosan gyakorolt az elmúlt hetekben a comebackre, ami hamarosan bekövetkezik. Mivel az irányérzéke és a tájékozódása nem a legpontosabb - hála a diszkalkuliának - , ezért ő kicsit többször is gyakorolta a lépéseket. Meg jól a fejébe akarta vésni a mozdulatok irányát, hogy mikor merre kell fordulnia, melyik lábával, kezével mit kell csinálnia. Ugyanis már nem egyszer elrontotta élőfellépésen vagy klipforgatáson a táncot. Aztán végre jöhetett a pihi. A fejlesztő feladatait, amiket még a logopédusa adott neki gyakorlásképp, természetesen elhagyta. Bár nem is csodálkozom, amekkora katasztrófa volt abban a hálószobában…
Mivel a ház szinte minden zuga foglalt volt, a szobájukba pedig nem igazán tudott bemenni, mert az egyik hülye magára csukta az ajtót, így a tegnap este kint felejtett laptopjához leült. Fejhallgatóját felcsapta a fejére, bekapcsolta a teamspeaket és elővette a még középiskolás korában elkezdett kedvenc MOBA játékát, a Legendák Ligáját. Először csak csendben motyogott az arcnélküli barátaival, irányította, segítette a többieket, ő volt a középsőösvényes harcos. A sűrű napirendi beosztásai miatt már nem volt annyira aktív a LoL-os világban, ezért tényleg csak ritkán ült le a lapos elé, viszont akkor órákon keresztül csapkodta a billentyűzetet és pofázott a többieknek. Valamint az is gyakori volt, hogy ordítozott, mert veteránként tudta, hogy mikor volt alkalom a támadásra illetve a visszavonulásra. Teljesen belefeledkezett a játékba, úgy érezte, hogy ez hiányzott már neki egy ideje. Egy kis kikapcsolódás és egy kis idegbetegeskedés az elvesztett ranked meccsek miatt. Jelenleg is versenymódban játszott a megszokott csapatával, egy kitsune karaktert irányítva.
- Hol a dzsungelesünk? Hyung, gyere gyorsan, megbasz a Yasuo! – Kétségbeesetten kérlelte a társát, hogy siessen a segítségére, még csak meg sem hallotta, ahogy Nico lelépett. Sőt, Skyler morgását sem hallotta, túl hangos volt a játék. Az pedig végképp nem fordult meg a fejében, hogy ez a kijelentése igencsak kétértelműen hangozhatott azoknak, akik rajta kívül a nappaliban lehettek.
- Ez az, gyere-gyere! – Vadul kattintgatott az egérrel, közben előre tört a játékban, nem kellett sok, hogy megnyerjék a meccset. Már csak az utolsó két tornyot kellett ledönteni, hogy elpicsázzák az ellenfeleiket.
- NEEEEEEEEE! – Felvonyított, amikor megölték, utána cifrábbnál cifrább kifejezésekkel illette az ellenséges lövész karakter édesanyját, aki két lövésből leszedte Jaesungot.
Szerencsére nem volt túl nagy veszteség a halála, mert a meccset megnyerték, Jaesung pedig a karjait az égbe emelve felkiáltott:
- Omona, nyertüüüünk! – Büszkén fel is állt a géptől, tudta, ha még egy meccset megnyer, feljebb fog jutni a ranglétrán, bár még nem volt biztos számára, mikor fogja azt a meccset megvívni. Ilyen napirendekkel, amik mostanság volt nekik. Összetette a két kezét, hogy aznap lustálkodós napjuk volt és semmi gyíkságot nem kellett csinálniuk, mint a fellépések, műsorok és minden hülyeség. De nem panaszkodott, hiszen erre vágyott mindig is, ezért szegült szembe az apjával.
Annyira belelendült az örömködésbe, hogy a fején felejtette a fejhallgatót, ami visszarántotta a gyereket a székbe, amikor elindult volna a konyhába, hogy megigyon egy pohár almalevet.
- Mi a szar...? – nézett vissza bambán, mint a barom, akit vágóhídra vittek. – Hoppá. – levette a fejhallgatót, immáron magában beszélt, teljesen normális volt Jaesung. Most, hogy letette a headsetet, végre mehetett inni, ekkor akadt meg a szeme a többieken.
- E… Hát ti meg… mikor? – Alig ötperce nézett hátra, amikor még haldokolt a játékban. Akkor még csak Sky terült el a kanapén most meg többen is voltak már, Jaesung szerint biztos oda teleportáltak.


Minden fiatal valójában költő, amiképpen minden költő is lényegében örökfiatal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nam Ji Soo
media
media
avatar

♠ Titulus : let yourself fall
♠ Tartózkodási hely : szöul
♠ Szak/Foglalkozás : idol
♠ Hozzászólások : 5

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Vas. Okt. 02 2016, 15:13



Minden lépést bizonytalannak érez, ujjai görcsösen szorulnak ökölbe, ahogy látása percről percre homályosodik. Soha többé nem iszom - a gondolat alattomos féregként kúszik gondolatai közé. A hideg fémet tekerve zúdítja magamra a jéghideg vizet, szitkozódva hagyja, hogy a cseppek végigszántsanak felhevült testének minden négyzetcentiméterén. Úgy kell innen kikerülnie, hogy a világon senki ne jöjjön rá, miért maradt ki az este, merre járt, mit csinált, kivel volt, és hogy miért bűzlik a felsője a whiskytől. Innia sem szabadott volna; de a gondolat, hogy a mai nap felét - vagy akár egészét - végiglustálkodhatja, erősebb volt a józan eszénél, és ép gondolatainál. Abba viszont valóban nem gondolt bele, mit mond a srácoknak, ha esetleg nem sikerül észrevétlenül visszajutnia a lakásba, és esetlegesen valamelyikük számon kéri - bár, talán két embert érdekelhetné, mégis mit miért tett. Közülük egyet csupán a felelősségtudat irányít; hiszen ez a dolga, nem igaz? Hogy vigyázzon a tagokra, egyben tartsa a bandát, és ha lehet; a tagok ne próbálják meg egymást megfojtani egy párnával az éjszaka közepén. Minsoo eddig remek munkát végez.
Apró kis tócsákat hagy maga mögött a padlón, ahogy a zuhanyfülkétől elsétál a mosdókagylóig, hogy magára aggathassa a melegítőjét. Szeretné azt mondani, hogy csak azért a melegítő, mert itthon van; az igazság azonban az, hogy ő nyugodt szívvel jelenne meg benne bárhol, s bármikor. A fürdőből kilépve már csak a csukódó bejárati ajtóval szembesül, s Skyler alakjával, ami először a szobában tűnik el, majd pillanatokon belül kerül vélhetően a nappaliba. A szokásos kedvességgel a hangjában szólal meg, ami kivált belőle egy halk morgást szemforgatással összekötve.
- Kedvességed még mindig határtalan, Skyler - halkan mormog, míg közelebb ér. Nem biztos benne, hogy bárki meghallotta a szavait a helységben. Tulajdonképpen nem is érdekelte, csak egy kis kávét akart végre, de a konyhaajtó megrögzött bámulása nem hozta el neki azt, amire egész lényében vágyott. Végül csak elhelyezkedett a nappaliban ácsorgó fotelben, törökülésbe tornázva magát, míg csak rápillant a közben üvöltő Jaesung alakjára. Ha a feje nem lüktetne még mindig, talán még egy nevetést is sikerülnie kicsalnia magából a másik kiáltásai miatt. Így viszont csak egy cseppet gúnyos mosoly csúszik az arcára, míg szemöldökei finom ívbe emelkednek, mialatt megszólal.
- Minden rendben az emeleten, Jaesung?


tökfejek ❤
giggles
amúgy nagyon béna lett, ne haragudjatok ❤

credit to kenz.





the tension of the youth
S I N C E   W E   A R E   P R E T T Y   H O T
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nam Ki Hyun
media
media
avatar

♠ Hozzászólások : 18

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Pént. Okt. 21 2016, 19:49

LHT

Mindenem ki van a mai nappal, de ez elvileg egészséges, sőt néha kell is ilyen. A másik dolog, ami bennem lejátszódik, hogy éhes vagyok, mert nem reggeliztem, de ezek előtt a barmok előtt nem akarok főzni. Mindegyiket ismerem, egyből felzabálnák az egészet, meg egyébként sem szeretek másra főzni, magamra se nagyon, de keresztanyáék hamar megtanítottak az önállóságra, így az egyszerűbb kajákat simán el tudom készíteni, de csak magamnak. Ha én képes vagyok ott állni órákat a konyhának nevezett borzalmas helyen, akkor ők is elkészíthetik a kajájukat, és jelen pillanatban kurva fárad, meg álmos is vagyok, így ne várjon el senki semmit tőlem. Köszönök a szobában lévőknek, majd az egyik szabad fotelbe letelepedek és elkezdem kattintgatni az egeret, majd a fejhallgatón keresztül zenét hallgatok. Nem érdekel, ha esetleg kihallatszódik, remélem, zavarja is őket. Már egy ideje szeretnék megnézni egy videót, de sosincs rá időm. Általában ez a próbák hibája, meg az alvásé, hiszen én is emberből vagyok, ki kell elégítenem a szükségleteimet. A Youtube előtt még valamit meg kell lessek, ugyanis nemrég ráírtam egy állatkereskedőre, hogy mennyiért adja a huszky kutyáit. Bízom benne, hogy számomra olcsóbb lesz, mint az többi személynek, nem mintha szűkölködnöm kellene a pénzből, de szeretek haza is küldeni, így nekem is meg kell húzzam a határokat. És az eladó lánya, ha az van neki, biztos örülne egy közös képnek, aláírásnak meg miegymásnak, bár, ha fia lenne az sem lenne gond, azzal meg beülnék egyet iszogatni az meg van oldva a probléma. Egy szép állatot néztem ki magamnak, ami alapjáraton sem drága, de kedvezménnyel jóval olcsóbb, így nekem is megérné, meg az eladónak, vagy a gyerekeinek, az nem az én problémám. Sajnos még nem adott választ, pedig már két napja írtam. A többieknek nem szóltam az akciómról, a menedzserrel beszéltem eddig, végül is ő a rangidős a házban, aki azt mondta, nem zavarja, ha én etetem, meg a többi vele kapcsolatos dolgot. Nem is képzeltem másként, egyébként nem lenne állatom és a fenyegetése sem zavart, vagy, ahogy ő mondta a jó tanácsa, miszerint, el kell mennie az ebnek, ha egyszer is kutyaszart talál valahol. Hát, eddig nem akartam bent tartani, de ezt simán el lehet intézni, a srácoknak, meg hatalmas meglepetés lesz, ahogy ismerem a szedett-vedett bandánkat. Biztos örülni fognak neki, még egy állat költözik az itt lévő állatkertben, így nem fogja egyedül érezni magát és nem kell mellé nőstényt is hazahozni, bár Sky-ból simán kinézem, hogy ekkora troll legyen, később meg nézhetnénk a kiskutyákat, akiket nem tudnánk hova rakni. Csodás lenne!
Épp indítanám el a videót, mikor megint meghallom Jae Sung hangját. Erről beszélek, ezek között semmit nem lehet csinálni, akkor állatok, azok közül is barmok. Szoktam én is játszani, de nem úgy, hogy ordítok és a másik még csak a gondolatát sem képes felfogni. Már megint azzal a szar LoL-lal, vagy mi a faszommal játszik, aminek semmi értelme, csak nyomatják éjt nappallá téve. Legalább játszana olyat, ami ijesztő, meg véres, például, mint az Outlast, ami az elmúlt időben nagyon felkapott lett, vagy az Amnesia. Ezek sokkal jobbak. Sóhajtok egyet, és a gépet magam mellé téve ropogtatom az ujjaimat, ahogy a filmekben szokták. Nem szép dolog, és később talán meg is bánom, de mostanában nagyon rászoktam, ahogy a nyakamat is szeretem kiropogtatni. Nagyon megnyugtató mozdulatsor. Nem hiszem, hogy lát engem, túlságosan belemerült a játékba, de felé közeledem, majd bal kezemmel fejbe vágom, úgy, hogy, ha nem tesz semmit, (de mit tenne, túlságosan belemerült a játékba), még a fejhallgató is lerepül a fejéből. Az sem érdekel, ha valami baja esett, esetleg tönkrement a szerkentyű, így megtanulja, hogy ne a nappaliban játsszon, ahol mindenki ott van. Volt kitől tanulnom az ilyesmit, általában a legidősebb tagunk az, aki verni szokott minket, sajnos engem is, pedig én nem szoktam semmit se csinálni az esetek többségének, szerény meglátásom szerint.
- Kussolj má’ Köcsög – illetem meg ezzel a nem szép kifejezéssel, majd elindulok vissza onnan, ahonnan jöttem. Számítok rá, hogy nem hagyja annyiban, viszont ilyenkor mindig le szokott sokkolódni az emberek többsége és nem üt vissza rögtön. Hátrafordulok, hogy megnézzem mi a helyzet vele, még egy mosolyt is megejtek, amolyan, „így jártál haver, ha akarsz valamit, gyere is” stílusban. Az igazat megvallva, nagyon jól esett az ütés, mondhatni az elfojtott indulatokat lehet levezetni vele és már több mindenhez lett kedvem. Többet kéne verekednem, esetleg visszatérhetnék a középsulis bunyókhoz.
BTS(방탄소년단)_ We Are Bulletproof | Remélem tetszik <3 | 714 szó


Jump and touch the sky!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kim Jae Sung
media
media
avatar

♠ Titulus : ►Narcistic Cannibal ◄
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : Médiaszemélyiség
♠ Előtörténet : Olvashatsz :3
♠ Hozzászólások : 13

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Kedd. Nov. 08 2016, 18:46

tag: LHT <3
Kinézet| VIXX - VOODOO DOLL | 384 szó

Megnyerték a meccset, ami hatalmas boldogsággal töltötte el Jaesung pici szívét. Természetesen az örömködés nem maradhatott el a nagy hangja nélkül. Fel is kiáltott a szőke srác a gép előtt és épp állt volna fel, de a fejhallgatójának a madzagja visszarántotta szerencsétlent a székbe. Kicsit beégett, kicsit nem. Épp levette volna a fejhallgatót, amikor valaki meglegyintette a fejét és az eszköz pedig, pont a kezei közé pottyant, és nem az asztalra. Érezte az ütést, a haja is égnek állt egy pillanatra. Ekkor megfordult és felnézett. Először Namkit látta, ahogy elsétált, majd a többiekre terelődött a tekintete. Nem tudta elképzelni, mégis hogy a fészkes fenébe teleportálódott oda a többi, mikor még csak Sky volt ott, amikor leült játszani. Mindegy is. Ekkor fogta fel Jisoo kérdését a szőke és azt, hogy az erőteljes legyintés a maknaetől származott. Túlságosan nagy volt az arca, nem is értette Jaesung, hogy mire. Semmitől sem volt különb tőle egyik tag se. Ugyanúgy föld alá kerülnek mindannyian, akkor meg miért vannak annyira oda maguktól. Nem szerette ezt a fajta viselkedést.
- Igen, azt hiszem, hyung. – válaszolta Jisoonak, nem teljesen értette a kérdés lényegét, de nem is erre koncentrált legjobban, hanem a kapott ütésre. Talán tényleg nem volt minden rendben nála az emeleten.
- Mi a rákot vigyorogsz? – megemelte a szemöldökét és a tekintetét Namkira szegezte – Most annak örülsz, hogy nem te kaptál, hanem te adtál? Mert akkor elég szánalmas vagy. – jegyezte meg, s azt a lenéző vigyort figyelte, ami a fiú arcán terült el. Jaesungban egyre inkább kezdett felmenni a pumpa, nem akart lesüllyedni a maknae szintjére, Jeayeon biztos haragudna érte. De most Jaesung becsülete is megsínylette, nem csak a frizurája. Amilyen kiszámíthatatlan volt, egyik pillanatról a másikra megindul és szó szerint rávetette magát Namkire. Teljes testéve ránehezedett a másikra és a földre kényszerítette. Igaz, sokkal véznább volt, mint ami az egészséges testtömeg lenne számára, csak hát az a sok forgatás és fotózás ezt megkövetelte.
- Mond még egyszer, hogy köcsög! – ripakodott rá, ahogy leszorítani igyekezete. Tojt arra, hogy mit szólnak erre a többiek. Mivel most a kamerák sem forogtak tudta szerint, szabad volt minden. Nyilván másképp reagált volna, ha tegyük fel, stábtagok is lettek volna ott a dormon belül és a sok millió rajongójuk mind őket nézné. De aznap szerencsére semmi ilyenről nem volt szó, szabad volt a verekedés és miegymás.


Minden fiatal valójában költő, amiképpen minden költő is lényegében örökfiatal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Skyler S. Park
media
media
avatar

♠ Titulus : american boy.
♠ Tartózkodási hely : Seoul
♠ Szak/Foglalkozás : LHT - vokál
♠ Előtörténet : katt!
♠ Hozzászólások : 25

TémanyitásTéma: Re: LHT party LHT módra   Kedd. Nov. 08 2016, 19:23

to think you would get me to the altar

Amúgy nem voltam valami jó kedvemben, de azért szerettem a kényelmes kis kanapénkat, ezért gondoltam arra, hogy kiköltözök egy picit, mert egye franc, utálok mindenkit, ők is utálnak engem, pont ezért tudok általában ott tartózkodni, ahol csak szeretnék. Mert hát ki akarna az én nyakamra jönni? Gondolom semmi kedvük hallgatni a kellemetlenkedésemet, szóval szépen maradjanak csak a kibaszott szobájukban. Azt ma nagyon fogom értékelni.
Mert éppen azzal vagyok elfoglalva, hogy kurvára ne csináljak semmit és nyúzzam a gitárom, ilyenkor meg nem igazán szeretem ha megzavar valaki. Mindennek ellenére úgy néz ki, hogy a csapatom még mindig nem tud gondolatokat olvasni – mert én aztán nem szólok egyikhez se – aminek mi sem volt nagyobb bizonyítéka, hogy a drága kis maknae-nk jelent meg a nappaliban. Felhorkantam annak ellenére, hogy ezt a kölyköt annyira még nem is utáltam, mint a többit… Most valamiért hozzá sem volt kedvem.
- Cső – morogtam vissza neki, azán folytattam atevékenységem. Figyeltem ahogyan elindul a szobája felé, és már éppen lélegeztem volna fel, amikor visszatért. Csúnya pillantást vetettem rá, de gondolom teljes mértékben le fogja szarni, mert a közterületen tartózkodunk mind a ketten. Azért gondoltam kivárok – mert ő mégsem olyan faszfej, mint a többi – és jól is tettem, ugyanis pontosan úgy viselkedett, ahogyan vártam volna tőle: csendben elfoglalta magát. Milyen jó gyerek.
Viszont pár pillanatig volt csak szerencsém élvezni a csendet, ugyanis megjelent az egyik legutálatosabb csapattársam, akit legszívesebben élve eltemettem volna, az lett volna neki a legjobb, de komolyan.
- Anyád picsáját, Rómeó – válaszoltam neki nagyon kedves stílusban amikor lerúgta a lábam. Mivel a gitáromat túlságosan sajnálom úgy döntöttem, hogy a lábamat fúrom az oldalába – Komolyan nehezedre esne normálisan viselkedni? Takarodj vissza a szobádba depressziózni ha nem tudsz kussban maradni.
Morogva szóltam hozzá, aztán arébb csúsztam a kanapén, mert úgyis tudtam, hogy nem igazán fog rám hallgatni. Akkor meg bassza már meg magát, nekem most nincsen türelmem hozzá. Még annyi sem, amikor boldog.
- Köszi a vizet – vettem ki a kezéből a poharat, mielőtt beleihatott volna – Szomjas vagyok.
Közelebb hajoltam hozzá, és egy cuppanós puszit nyomtam az arcára, aztán utána el is fintorodtam.
- Ne hajts rám kérlek – billentettem félre a fejem, aztán visszasüppedtem a kanapéba és végigsimítottam a gitárom nyakán. A legértelmesebb lény az egész teremben ő, az tuti.
Egész eddig észre sem vettem a sarokban megbúvó Jaesungot, de amint elkezdett kántálni megrökönyödve szorítottam a kezeimet a fülemre. Mi a faszért kell ordítania, mint egy idiótának? Nekem is fel kéne emelnem a hangom? Abból nem lesz köszönet az tuti, szóval vártam, hátha abbahagyja, de nem tette. Amikor úgy nézett ki, hogy lezajlott a dolog már nyitottam volna a számat, hogy ráordítsak, de a maknae megelőzött. Ez persze nem akadályozott meg abban, hogy néhány keresetlen szóval illessem a másikat.
- Ezaz baszd meg, mi a faszért kell ordítozni, mint egy idióta? Miért vagytok ilyen elbaszottak? – pattantam fel a kanapéről és most már én is üvöltöttem, aztán a maknae mellé sétáltam és megsimogattam a fejét. Ritka gesztus – Miért nem tudtok olyan jók lenni, mint ez a gyerek? Takarodjatok vissza ha nem tudtok csöndben maradni, én vagyok a legidősebb mindenki közül, szóval én mondom meg mi lesz!
Lehuppantam Namki mellé és a vállára hajtottam a fejem. Nem sokszor szoktam kiabálni, alapból az is elég ritka ha egyáltalán hozzászólok, szóval remélem, hogy sikerült lehűtenem a hangulatot a sok köcsöggel együtt. Nagyon remélem.
De nem, Nam Ji Soo-nak természetesen ki kellett kocognia megnézni, hogy mi a fasz van itt, nekem pedig már kezdett igazán forrni az agyvizem.
- Már csak te hiányoztál – morogtam és a kezem szorítása erősödött a legfiatalabb tag karján. Na most kivételesen nem akartam bántani senkit, vagyis igen, mind a hármat meg akartam verni, de őt pont nem. Ő jó gyerek, nem zavar soha.
- Aki először megszólal azt kiütöm – morogtam az orrom alatt nem is tudom, hogy neki, vagy a többieknek a lényeg az, hogy nem akartam hallanni őket. Túl sipítós és elviszelhetetlen a hangjuk ahhoz, hogy hallgassam. És még ezek nevezik magukat férfiaknak, hát röhög a vakbelem komolyan, ami nincs is, mert kivették. Azért felpattantam, hogy visszaszerezzem magamnak Yejun vízét, mert most már tényleg nagyon szomjasnak éreztem magam. Mi a faszért vagyok ezekkel összezárva, és miért nem engedik, hogy hazaköltözzek? Még indokom is lenne, hiszen vigyáznom kéne anyára, de a cég valamiért nem akart belemenni a dologba. Na igen, ezért is vagyok mostanában olyan idegállapotban, hogy azt hiszem beledöglök a dolgokba, mert folyamatosan várom a telefont, hogy anya rosszabbul lett, vagy rosszabb esetben meghalt… Még a bátyámat is hazahozta a hír, pedig ez nagy dolog. Szóval tényleg remélem, hogy ezek nem fognak ordítozni, mert már elegem van abból, hogy egy kibaszott diliházban lakom.
- Héééé, szállsz le róla – vetettem bele magam a duóba, ami így már trióvá avanzsált, és hárman dulakodtunk.
- Legyél már eszednél, hát nem látod, hogy milyen vékony? A végén még megölöd az egyetlen normális emberi lényt ezen a baszadék helyen! – ordítottam rá, aztán a hajánál fogva húztam hátra a fejét és a másik kezemmel rángattam ki alóla Namki-t. Ki ne nyírja ez az idióta, mert akkor azt hiszem én is felkötöm magam. Nem fogom kibírni az időket nélküle, amikor Nico nincs itt, azon kívül meg vele is ugyanolyan farok vagyok, mint amúgy mindenki mással. Elég egyértelműen dühös voltam, fogalmam sincs, hogy melyik életemben beszéltem utoljára ennyit, de most lehetett, mert a faszom kivan ezekkel már tényleg.

881 | imádlak titeket.<3 | Nu'est - I'm bad | ez és macinaci
BY MITZI


Hands up, if you feeling the right now
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
LHT party LHT módra
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» [Játékos Küldetés] Halloween Party!
» Shine Party Club
» A little party never killed nobody - Mona & Max & Jenni
» i came 2 party -Pietro&Tabitha

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
S.E.O.U.L :: SZÖUL VÁROSA :: Lakások-
Ugrás: