Szöulban játszódó fórumos szerepjáték, mely egy egyetemi campus köré központosul, de mindenkit tárt karokkal várunk.
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Han Rin Ji
varosi
varosi


♠ Titulus : dancing queen
♠ Tartózkodási hely : LHT közelében
♠ Szak/Foglalkozás : táncos
♠ Előtörténet : H.R.J.
♠ Hozzászólások : 23

TémanyitásTéma: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Szomb. Dec. 17 2016, 20:21

apology
Csak mert ezt hallgatom

A zebránál várva hallgattam az új LHT számot, mert kíváncsi voltam, hogy mit sikerült Oppáéknak összehozni. Nem volt rossz, de nekem valamiért mindig a debütáló daluk tetszett a legjobban. Gondolom az lehetett az oka, mert akkor még egyikünk sem tudta, hogy pontosan mi lesz belőle. Népszerűek lesznek? Ha igen, akkor mennyire? Összejön nekik a debüt, vagy pár év múlva eltűnnek? Valamiért gyönyörűnek találtam a várakozást, mert nagy dolognak tartottam, hogy a testvérem majd debütálni fog egy bandában, most viszont már mondhatni hozzászoktam a gondolathoz. A srácok időközben egytől egyig a barátaim lettek a srácok, illetve Yejun a kedvesem… Vagy mim, azóta már szakítottunk. Ettől függetlenül nem akartam szánalmas lenni, aki ezek után majd új munkahelyet keres magának. Sokkal egyszerűbb megkérni az egyik másik srácot, hogy legyek az ő táncosa, és ezt a múlt héten meg is tettem Ji Soo-val. Viszont hogy ne legyen feltűnő úgy gondoltam, hogy jobb lenne, ha néha a többieket is igénybe venném, leszámítva Oppát. Nem hiszem, hogy szexin kéne előtte ráznom a seggem, szerintem mind a ketten kellőképpen zavarba jönnénk a dologtól, meg amúgy is, miért kéne a testvéremmel táncolnom? Elég tré lenne az elképzelés amúgy is.
Szóval a múlt heti koncert után úgy döntöttem, hogy az Inkigayo-s áldozatom a csapat kiskutyája – fogalmam sincs miért azonosítom a tagokat állatokkal, de nem baj – Jae Sungie lesz, aki annyira aktív meg imádnivaló, hogy annak idején sokat gondolkoztam azon, hogy Yejun vagy ő legyen-e a kedvencem. De aztán valamiért úgy döntöttem, hogy nekem az őzikék jobban tetszenek, mint a kiskutyák. Meg hát Jaesung nem is volt olyan rámenős, ő nem jelent meg másnap az iskolám előtt, hogy aztán újra és újra jöjjön. Ő nem akarta, hogy belészeressek, mint a másik, de ennek kifejezetten örültem. Szerintem amúgy sem tetszettem neki, de most meg kifejezetten örültem neki, hogy nem keveredtünk szerelmi háromszögbe, mert akkor még bonyolultabb lett volna már az elején is. Viszont valamiért úgy látom, hogy ha annak idején Jaesungot választom ki magamnak, és ő viszonozza ezt a dolgot, akkor talán nem történtek volna meg Yejunnal a dolgok. Biztosan nem. Hanem most boldog lennék, hiszen az a fiú annyira tündér… Nem olyan tapló, mint az exbarátom.
Mindegy hát így alakultak a dolgok, és szerintem nem is veszítettem semmit, ugyanis csodálatos barátra leltem Jaesung személyében, akinek most igencsak a kedvére fogok tenni, de még ezt egyáltalán nem is sejti.
Egyenesen a stúdió felé mentem, ahol ma ütemtervük volt – ez az előnye annak, ha valaki egy cégnél dolgozik a bandával, amiben a barátai vannak – és úgy döntöttem, hogy nem fog érdekelni se a rideg Sky, se Yejun, csak Jaesungra koncentrálok. Oppának most úgysincs annyi ideje rám, mert végre kibékültek Yoo Ra Haellel. Ennek nagyon örültem, szóval rá is parancsoltam, hogy tessék engem hanyagolni, foglalkozzon a lánnyal. Én pedig most jobban fogok figyelni a többi fiúval kötött barátságomra, mert arra is lesz időm, hogy munkakapcsolaton kívül többet legyek velük. Bűntudatom volt amiért Namkival sem találkoztam egy ideje, pedig tényleg ő a kedvencem a bandából. Talán azért, mert nagyjából egy idősek vagyunk és könnyen meg tudom érteni az érzéseit, ahogy ő is az enyémeket. Meg amúgy is olyan mintha a legjobb barátnőm lenne, tényleg mindent elmondhatok neki, mert jó hallgatóság és tudja mivel vidítson fel.
Most viszont valamiért mégsem vágytam rá, Jaesunggal akartam egy picit bandázni, és már ötletem is volt, hogy hova menjünk. Imádni fogja az tuti. Ezért amint megláttam fogtam magam, és rávetődtem a hátára, nem törődve azzal, hogy kik látják a dolgot, vagy, hogy kik vannak a szobában.
- Végeztél már a dolgoddal ugye? – fontam a karjaimat a nyaka köré, miközben a fülébe duruzsoltam – Mert akkor lehetnél igazán jó Oppa, és eljöhetnél velem mulatni egy picit. Vicces lesz, szóval imádni fogod.
Végig mosolyogtam, és tényleg úgy éreztem, hogy ha nem ér rá, akkor hazamegyek és bedepizek, mert már olyan jól elterveztem a délutánt és annyira vártam, hogy együtt legyünk… Mint talán még soha. Nagyobb szükségem van rá, mint bármikor máskor, muszáj velem lennie, felvidítania.


635 | Jeon Jungkook - Begin | ruha | <3
darren criss. @ shine


I am a woman too
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kim Jae Sung
media
media


♠ Titulus : ►Narcistic Cannibal ◄
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : Médiaszemélyiség
♠ Előtörténet : Olvashatsz :3
♠ Hozzászólások : 13

TémanyitásTéma: Re: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Hétf. Dec. 19 2016, 21:21


Baby face


Másabb volt kicsit a légkör, amióta Yejun-hyung és Rinjin dongsaeng szakítottak. Igaz, Jaesungra annyira nagy hatással nem volt, hiszen nem miatta mentek szét meg semmi. Ha kellett, ott volt mind két fél számára és ennyi, nem volt se Cupido se más szerelem istenség, hogy helyre hozza a dolgokat valami csiribú-csiribával. Bár egy Exmemoriam bűbájnak nem mondott volna nemet, sajnos amilyen hülye felfogású volt, biztos, hogy agyba-főbe mindenkit sorra átkozott volna meg. Kis köcsög.
A minap épp a stúdióban tökörésztek, szinte egésznap ott dekkoltak, mert koreográfiát tanultak, énekeltek és a dalokhoz készülő klippeket beszélték át, illetve dolgozták ki, hogy minden a helyére kerüljön. Nem is kell kifejtenem, hogy Jaesung ezt mennyire, de mennyire unta, mert hát… ő nem szerette ezt megtervezni, úgysem övé volt a döntő szó, akkor mit foglalkozzon vele? Ő csak szerepelni, színészkedni szeretett meg persze táncolni és énekelni. A tervezést a többiekre ráhagyta, had éljék ki magukat. Tényleg olyan volt, mint egy nagy gyerek, mint egy 178 centiméteres ötéves kis-nagy fiú.
Éppen a lábaival az ég fele nyújtva fetrengett a kanapén, ahogy hallgatta a többiek diskurálását és a szervezést. Néha azért megszólalt, nem azért mert akart, csak mert kérdezték, hogy mi volt a véleménye erről, meg arról. Mivel senki sem akart csillagharcos lenni, ezért a véleménykifejtését be is fejezte annyival, hogy mindenbe beleegyezett. Ez a daluk annyira nem tetszett neki, amihez épp a klippet tervezték. Eléggé szomorú szám volt tőlük és mindig a halott kutyája jutott eszébe róla, mert szintén „Szerelmem”-nek nevezte az ebet. Sajnos Jaesung örök szerelme már alulról szagolta az ibolyát, ám a fiútól mindennap kapott egy kutyakekszet a síron, ami titokzatos módon reggelre eltűnt mindig. Hülye szőkénk azt hitte, hogy feltámadt a kutyája, de végül rá kellett jönnie, hogy egy hullarabló macska kóricált minden éjjel a kertjük végében és megette az elpusztult kutya ajándékát. Rohadék dög.
Szóval Jaesung nem szerette ezt a dalt, de ez egyéni szocprobléma volt. A megbeszélés végeztével felállté s az asztalra támaszkodva vizsgálta a jegyzeteket, hogy azért képbe legyen a legfontosabbakkal és ne viselkedjen balfasz ként, amikor kérdezik a klipről. Hümmögött magában, bólogatott, azt se tudta, ki volt körülötte, a papírra koncentrált, hogy megértse és kibogozza a macskakaparást. Diszlexiájának köszönhetően lassabban olvasott és nehezebben értette is meg azt, amiről olvasott. Talán mégis oda kellett volna figyelned, nem gondolod?
Totálisan belemerült az firkálmányba, még azt is elfelejtette, hogy a sálját Jaeyeonnál hagyta előző nap. Talán felmegy hozzá és elhozza tőle, mert ha megfázik, és ne adja isten torokgyulladást kap, nem hogy Nico, de a menedzsere is kitapossa a belét.
Épp egyenesedett volna fel, amikor valami vagy valaki rácsimpaszkodott. Először azt hitte, valamelyik majom a csapatból, de amikor meghallotta az édes, csilingelő hangot, azonnal tudta, melyik krumpliszsák mászott a hátára. Nem nézett fel csak elvigyorodott.
- Én mindig igazán jó Oppa vagyok! De hová szeretnél menni, Baby face? – Így szokta becézni, tényleg nagyon jóban voltak, és már fel sem tudta idézni, mikor nevezte így el. Megfogta a lányka kezeit és magához szorította, hogy ne essen le, hiszen felegyenesedett. Így azért jobb volt a hátán cipelni azt a harminc kilós szépséget vasággyal együtt.
- Egyébként már végeztem, már csak tusolok, és útra kész vagyok. – bíztatóan felelte.



Minden fiatal valójában költő, amiképpen minden költő is lényegében örökfiatal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Han Rin Ji
varosi
varosi


♠ Titulus : dancing queen
♠ Tartózkodási hely : LHT közelében
♠ Szak/Foglalkozás : táncos
♠ Előtörténet : H.R.J.
♠ Hozzászólások : 23

TémanyitásTéma: Re: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Kedd. Dec. 20 2016, 20:40

apology
Csak mert ezt hallgatom

Vigyorogva fontam a kedvenc Oppám nyaka köré a karjaimat, ugyanis mindig úgy éreztem, hogy Jaesung kifejezetten közel áll hozzám. Mármint az, hogy Hyunjae jól kijön velem szerintem evidens, ahogy az is hogy Yejunnal megértjük egymást. A többiekkel mondhatni semleges viszonyom van, Jae Sung tűnik egyedül másnak az Oppák közül, mivel NamKi egy évvel fiatalabb nálam. Számomra is meglepő volt, hogy mennyire a szívembe tudtam zárni ezt a kocka kölyköt, de mindig olyan aranyosan habzsolta a főztömet, hogy jó volt ránézni. Azt meg kifejezetten cukinak találtam, amikor ez miatt lett maszatos a pofija.
Így az sem véletlen, hogy amikor szórakozni akarok egy picit, és kiengedni a gőzt a Yejunnal történő szakításom után – mert nem menekülhetek mindig a munkába, az nem normális, szerintem inkább romboló mint építő hatása van, főleg, hogy gyakorlatilag egy helyen dolgozunk – hiszen mindig értett a nyelvemen, tudta, hogy mivel vidíthat fel, én pedig ettől boldog voltam. Nagyon boldog.
- Akkor bizonyítsd be, hogy mennyire vagy jó Oppa – mosolyodtam el, és habár ilyet nem szoktam csinálni, egy kis puszit nyomtam a füle mellé, az arcára. Most szabad, nincs Yejun, nem nézne furán rám, amiért egy jó barátnak megmutatom, hogy tényleg fontos nekem – Meglepi, hogy hova megyünk, de imádni fogod, szóval muszáj jönnöd.
A becenevemre már csak egy szívélyes mosoly költözött az arcomra. Talán 18 éves koromban még zavarban voltam tőle és elpirultam, mára viszont szerencsére már sikerült hozzászoknom, és nem reagálok idiótán egyikőjük jelenlétére sem. Sky-t például általában szívesen elküldöm jó meleg éghajlatra, őt amúgy sem érdekli, mert utána békén hagyom, és ez neki bőven elég. Nicoval el tudok beszélgetni, értelmes srácnak tartom és kifejezetten jó dolog, hogy ő a leader ebben a csapatban. Ha Hyunjae vállalta volna, akkor szerintem nemes egyszerűséggel diktatórikus rendszert vezet be, és mindenki őt szolgálja. Ji Soo is megéri a pénzét, de azért van probléma a fiatalokkal is. Jae Sung hangos, bár ez engem sosem zavart, Yejun meg… Most ezer meg egy rossz jelzőt tudnék rá mondani, szóval inkább csendben maradok, úgysem érdekelne senkit. Namki egy tündér, ő azt hiszem mindenhogy nézzük rendben van, bár néha be tud szólni az idősebbeknek.
- Ehh, jó vagy nekem büdösen is, csak gyere már, majd nálam tusolsz. – talán ez egy kicsit merész kijelentés volt, ebbe egészen belepirultam annak ellenére, hogy amúgy nem szoktam. Hálát adtam az égnek, hogy éppen a hátán csimpaszkodtam, és nem látta az arcom, viszont a körülöttünk levők minden bizonnyal igen.
- Mármint nem úgy értettem… - tudtam, hogy mennyire nagy dolog, ha egy nő a lakásába invitál egy férfit és, hogy az átlag koreai emberek mire gondolnak ilyenkor. Talán ha Jae Sung nem értette félre, a körülöttünk levők biztosan.
- Izé, szóval fürödj csak le, én majd itt megvárlak – dünnyögtem végül és leugrottam a hátáról, közben pedig próbáltam a lehető legnormálisabban viselkedni, de most aztán tényleg sikeresen zavarba hoztam magam.
- Ha nálam fürödnél az olyan lenne, mintha randiznánk… - igen, ez mind a kettőnknek kellemetlen téma, hiszen ha őt hírbe hozzák velem az elég gáz fényt vetne a bandára, ha nyomoznak és kiderül, hogy amúgy Yejun barátnője voltam, akkor az még inkább. Nemes egyszerűséggel kurvának fog titulálni az egész ország, kirúgnak, és akkor az állásomnak is annyi, ő meg elveszíti a rajongóit. Túl nagy lenne az ár, pont ezért titkolóztunk Yejunnal is. A hajam mögé rejtőzködve vártam, hogy feleljen valamit, én pedig a nyelvembe haraptam, mielőtt még több zöldséget mondanék. Arra aztán tényleg semmi szükség, csak rosszul érezném magam, pedig már így is zavarba jöttem. Komolyan… Mikor jöttem én utoljára zavarba Kim Jae Sung előtt? Talán akkor, amikor először megláttam, és nem tudtam feldolgozni, hogy mennyi helyes Oppám lett hirtelen… Hát akkor ki kell mondani a nyilvánvalót… Gáz vagy Han Rin Ji!!!


610 | BTS - 21st Century Girls | ruha | <3
darren criss. @ shine


I am a woman too
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kim Jae Sung
media
media


♠ Titulus : ►Narcistic Cannibal ◄
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : Médiaszemélyiség
♠ Előtörténet : Olvashatsz :3
♠ Hozzászólások : 13

TémanyitásTéma: Re: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Kedd. Dec. 20 2016, 21:44


Baby face


Unalmasnak találta mindig ezeket a megbeszéléseket, annyira látványosan szenvedett, hogy inkább hamarabb befejezték, csak ne kelljen Jaesung kínlódását nézni, ahogy nem tudott magával mit kezdeni. Komolyan, mint egy nagy gyerek, de ezt már elmondtam.
A megbeszélés végeztével azért ő is odalépett az asztalhoz, ahol a jegyzetek maradtak, azokat kezdte bogarászni, olvasgatni, felfogni egészen addig, míg valami nehezet nem érzett a hátán. Hirtelen nem tudta hová tenni, hogy mégis ki volt olyan hülye, hogy a nyakába csimpaszkodjon. Aztán arra gondolt, hogy lehet Yejun volt, mert megint rátört a depi, de nem. Az említett tag exasszonykája támadta le. Egy mosollyal válaszolt először Rinjinek, aztán szólalt meg valójában. Szerinte ő tényleg jó oppa volt, ezt sugallta is a lányka felé, akit egyébként imádott. Nem akarta bevallani még magának sem, de egyébként egy kicsit tetszett is neki, ám ezeket az érzelmeket elnyomta magában anno, amikor Baby face Sungi csapattársát választotta párjául. Valóban illett Jaesunghoz a kutya, mint állat. Hűséges volt és tiszteletben tartotta a lány döntését, nem avatkozott bele és arra törekedett, hogy mindenki boldog legyen.
Ám amikor a puszit megkapta az arcára, hirtelenjében köpni-nyelni nem tudott. Sőt, azt sem tudta hirtelen, hogy fiú volt-e vagy lány. Annyira meglepte őt a puszi, hogy majdnem elejtette a kis krumpliszsákot. Inkább zavarodottságát leplezve csak bólintott arra, hogy meglepetés helyre mennek. Szóval rá is vágta, hogy ő ugyan lezuhanyozna még előtte. Szagosan nem akart megjelenni sehol sem, különben holnap számíthatna arra, hogy a megjelenő napilap címlapján hatalmas kan betűkkel ki lenne írva, hogy „Kim Jaesung baszik zuhanyozni!” Az kell még neki.
- Nálad…? Szóval hozzád megyek fel? – értetlenül kérdezett vissza és logikázni kezdett, hogy összerakja, mégis mire készült Rinji. De miért hívta volna meg?? Talán mert múltkor azzal cukkolta a lányt, hogy felmegy hozzá vacsorázni vagy miért? Fel sem fogta hitelen a kijelentés másik értelmezését, ami sokkal intimebb volt, mint amilyennek szánták eredetileg. Igazából a többi mondandóra nem is figyelt jobban a kis vörös, mert továbbra is ezen kattogott.
- Randi?! – rázta meg a fejét - Na jó, várjál meg itt, mindjárt jövök! El ne szökj nélkülem! – zavarban volt ugyan, mert azért ez az együtt lógást tényleg olyasminek is lehetett titulálni, mint egy randi. Főleg, ha a paparazzik is szagot fognak. Hiába nem volt semmi a fiatalok között, a sajtó simán átkölti, a birka nép pedig issza minden szavukat. Igazából az újságírók egyszerre áldás és átok a Jaesung szakmájában dolgozóknak, de szerintem ezt nem kell ecsetelni, hogy miért is pontosan.
A srác pirospozsgás arccal elsietett zuhanyozni, hatalmas káosz volt a fejében, főleg akkor gondolkodott el a legjobban, amíg a zuhany alatt állt és mosakodott meg hajat mosott. Meztelen testén gyöngyöződő vízcseppek versenyeztek lefele menet egymással, míg ő fejbőrét masszírozta a kezeivel. A zuhanyzást befejezvén törülközőt tekert a derekára, egy másikkal pedig a haját kezdte törölgetni. Kifésülte, majd megszárította, végül felöltözött és a frissen mosott, zabolátlanul szálló hajtincsekre egy sapkát húzott, hiszen december volt már, hűvös volt és nem akart idő előtt megkopaszodni.
- Baby face, kész vagyok! – jelentette ki – Te hol vagy? –nézett körül a helységben zsebre dugott kezekkel. – Elaludt volna..? – elindult a kanapé felé, hátha ott fetrengett a lányka.



Minden fiatal valójában költő, amiképpen minden költő is lényegében örökfiatal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Han Rin Ji
varosi
varosi


♠ Titulus : dancing queen
♠ Tartózkodási hely : LHT közelében
♠ Szak/Foglalkozás : táncos
♠ Előtörténet : H.R.J.
♠ Hozzászólások : 23

TémanyitásTéma: Re: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Szer. Dec. 21 2016, 19:37

apology
Csak mert ezt hallgatom

Tinédzserként volt az a jó szokásom, hogy félrebeszéltem, és össze vissza magyaráztam mindenféle marhaságot, szóval egyáltalán nem számít furcsaságnak, hogy most is úgy érzem magam, mintha egy kislány lennék, aki találkozott a kedvenc énekesével, és nem találja a megfelelő kifejezéseket. Kicsit még vicces is, hogy tényleg egy énekes áll velem szemben, aki az egyik legjobb barátom, szóval pontosan ezért nem is értem, hogy jelenleg mi van velem. Miért viselkedek ennyire idétlenül? Ráadásul ez az egész csak őt is zavarba hozza, mert eddig még soha nem volt példa arra, hogy meginvitáltam volna a kicsi, de annál otthonosabb és nőiesebb lakásomba, szóval mondhatni nem vagyok normális, de azért igyekszem a magam módján azt hiszem… Vagy mi van?
- Öhm izé, nem úgy értettem… Mármint nem akarom rád erőszakolni a dolgot, de ha akarsz… - és éreztem, hogy az arcom csak még vörösebb lesz, közben pedig ezer meg egy hálátadó imát rebegtem el magamban azért, hogy most nem láthatja az arcom, ami inkább emlékeztetett egy túlságosan nagyra nőtt paradicsomra, mint egy női arcra.
Amikor visszakérdezett a randi szóra, akkor talán egy picit össze is rezzentem, mert magam is éreztem, hogy ez erős volt. Jó jó, mind a ketten tudjuk, hogy nem lenne valami kellemes most a bandának, ha rólunk is elkezdenének cikkezni, de azért na… Tehát ezek szerint én sosem tetszhettem neki. De mégis miért tölt ez el csalódottsággal? Szerettem… szeretem Yejunt, akkor meg nem számít, hogy mi a helyzet? Talán örülnöm kéne neki, hogy a múltban nem értette félre a csillogó szemeimet, vagy ha tudta is, hogy kedvelem, akkor sem bántottam meg. Mert azt hiszem annál kevés dolog esne rosszabbul, hogy Kim Jaesungot megbántottam. Hogyan lehetne egyáltalán még egy picurit is bántani egy ilyen tündéri embert? Nem tudtam elképzelni, de mindig ő volt a bandában az a tag, akihez ha valaki egy ujjal is hozzányúlt a jelenlétemben, annak letörtem a kezét. Szerettem amikor mosolyog, ahogy csillogtak ilyenkor a szemei, hogy mindig boldognak és felszabadultnak tűnt. Pontosan ezért is választottam társaságul most ezt a srácot. Biztos vagyok benne, hogy csak felvidítani fog és tökéletes estének nézünk majd elébe. Talán még bulizni is elmehetünk valahogy privátba. Megoldjuk majd, hogy ne ismerje fel senki.
Viszont amikor felnéztem rá, az arcomon nyoma sem volt az előbb agyamat ostromló gondolatoknak, csak egy halvány mosollyal bólogattam neki, hogy maradok, nem fogok elszökni. Miért tennék ilyet? Viszont a kínos helyzetünket valahogy fel kéne oldani, mert mégsem indulhatunk el úgy szórakozni, hogy mind a ketten be vagyunk savanyodva és nem tudunk a másikhoz szólni, mert zavarban vagyunk. Pont ezért is gondoltam arra, hogy talán meg kéne viccelnem egy picit a fiút, így gyorsan kerestem magamnak egy búvóhelyet a szobában, amit a kanapé közötti kis résben találtam meg. Egyik fiú sem fért volna be a bandából ide, csak én voltam elég kicsi és vékony ahhoz, hogy be tudjak bújni.
Amikor meghallottam, hogy végzett és a becenevemet kiáltja, az ajkamba kellett harapnom, hogy izgalmamban ne kacagjak fel. Jézusom. Olyan vagyok, mint egy kislány. Nem baj, azt mondják az ember sose nő fel, én meg a húsz évemmel közelebb állok a gyerekhez, mint a felnőtthöz, mondjon akárki akármit. Amikor meghallottam a nadrágja susogását, egy általam váratlannak hitt pillanatban ugrottam ki a kanapé mögül, és kiáltottam az arcába, hátha ezzel el tudom érni, hogy megijedjen. A hatás után mindenképp elnevettem magam, aztán rögtön karon is ragadtam és rángatni kezdtem a kabátokhoz.
- Vedd fel – nyomtam rögtön kezébe a sajátját: pontosan tudtam, hogy melyik az övé, talán már csukott szemmel is meg tudnám mondani. Sky szereti a rendet, ezért kisajátított magának egy akasztót, a többiek meg úgy néz ki ilyennel nem szeretik megviccelni. Mondjuk szerintem ha én pakolnám át, engem is megütne. Mindegy. Közben a sajátomat már félig felvettem, és izgatott voltam, ugyanis pont egy Jaesungnak való helyet néztem ki magunknak. Biztos vagyok benne, hogy imádni fogja.
- Segítek – mondtam neki rögtön, és a kabát ujjába nyúltam, a sál után, de nem találtam – Hol a sálad? Nagyon hideg van kint. Nem lehetsz ennyire felelőtlen Kim Jaesung!
Szidtam meg finoman, aztán a kezébe nyomtam a kabátot, hogy vegye fel, addig pedig letekertem a nyakamból a sajátomat.
- Ha meghűlsz, hogyan fogsz énekelni a koncerteken? A rajongók nem lesznek elégedettek, ha nem hallják a szép hangodat – pöcköltem meg az orrát, aztán a nyakába tekertem a sajátomat és felhúztam a cipzárját, aztán becsatolgattam a gombos részeket is. Tudom, hogy a fiúk mennyire hanyagok az öltözködés terén, Oppa is szívesebben flangált nyitott kabáttal, aztán amikor beteg lett, nézelődhetett minden alkalommal.
- És mehetünk – mosolyogtam rá, aztán belékaroltam, hiszen simán sétálhatunk így, a sarkon van a hely, ahova menni fogunk. Pont ezért is álltam el előle a kilátlást amikor kiértünk a helyről, és kezdtem el megint beszélni.
- Csukd be a szemed – kértem tőle, aztán amint engedelmeskedett kézen fogtam és vezetni kezdtem – Csak akkor nyithatod ki, amikor szólok.
Úgy gondoltam, hogy most cuki leszek, és nem vezetem neki egy villanyoszlopnak se, azt majd hazafele elsütöm, amikor már megbízik bennem, haha.
Hamar odaértünk a helyre, és amint becsukódott mögöttünk az ajtó, egy kicsit jobban megszorítottam a kezét. Ilyenkor nincsenek itt sokan, szóval lényegében azt csinálunk amit akarunk.
- Kinyithatod – mondtam neki derűs hangon, aztán vártam a hatást, mert tudtam, hogy tetszeni fog neki a játékterem, ahova hoztam.


866 | manincszene | ruha | <3
darren criss. @ shine


I am a woman too
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kim Jae Sung
media
media


♠ Titulus : ►Narcistic Cannibal ◄
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : Médiaszemélyiség
♠ Előtörténet : Olvashatsz :3
♠ Hozzászólások : 13

TémanyitásTéma: Re: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Szer. Dec. 21 2016, 22:45


Baby face


A hirtelen jött invitálásra nem tudott hogy reagálni először. Csak pislogott és némán tátogott, mint hal a szatyorban. Hang a torkát nem hagyta el csak a szavakat kereste, végül inkább jobbnak látta elvonulni, s zuhanyozni, mert az volt az egyedüli hely, ahol feldolgozhatta az egészet. Ám abban is reménykedett, hogy ezt a heves arcon csókolást nem látta Yejun, a szakításból és a múltból kiindulva. Ugyanis tényleg nagyon tetszett neki Rinji anno (mármint Jaesungnak), de valahogy nem érezte magát tökéletesnek mellé. Sőt, azt is látta, hogy a lány egy picit jobban is érdeklődött a másik srác felé, lehet, mert az nyomulósabb is volt Sunginál, ki tudja. Egy biztos, akkor félre tette az érzéseit és inkább elásta jó mélyre magában egy lámpásba zárva, hogy ne eressze soha szabadon, különben mindent tönkre tehetett volna. Nem csak magának okozna kárt, de még másik embernek is. Ennyire ő sem volt önző, bárki is állítaná róla ezt.
Most a puszival a lámpásba zárt érzelmek, kiszabadultak belőle, akár egy dzsinn. Akkora káosz uralkodott a fejében a kis vörösnek, hogy menekülőre fogva zuhanyozni ment. Tény és való, hogy annyira nem volt nagy szüksége rá, viszont ő hiányolta a zuhany alatt ácsorgást és elmélkedést. Hitt abban, hogy ott megleli a megfelelő választ a kérdésére. Mit tegyek? Folyamatosan ezt hajtogatta magában. Szíve szerint felhívta volna nővérét, Yeont, hogy tanácsot kérhessen tőle, de mintha aznap épp az egyetemi óráin ücsörgött volna, ha jól emlékezett. Nem akarta zaklatni az idióta kérdéseivel, mert tudta, hogy utána ő is a válaszon fog kattogni, ha azonnal nem tudna válaszolni Jaesungnak. Szörnyű, ilyen fiatalon mennyi problémával kellett szembenéznie csak a magánéletében és a médiáról meg a többiről nem is tettünk említést. Nem fenékig tejfel ez sem, ugye?
A zuhany alól kioldalazva igyekezett minden problémáját megint elásni, hogy ne is gondoljon rá. Arra a döntésre jutott, hogy elmegy szórakozni Rinjinnel, jól érzi magát és elengedi az összes gondját, baját. Csak sodródik az árral, ha lesz valami, lesz. Ha nem, nem. Bár nem tartotta szép dolognak kavarni a csapattársa exnőjéável, de ő nem is úgy állt az egészhez, hogy randira készült. Csak, mint két barát elmegy szórakozni egyelőre a fiú számára titokzatos helyre. Az oldalát fúrta a kíváncsiság, mégis miféle helyre akarja őt vinni. Étterem? Neeeeem, biztos nem oda, különben a versenysúlyuktól búcsúzhatnának. Koncert? Mozi? Ott meg észreveszik, megint csak nem jó. Nem tudta mire számítson és épp ezért várta is a sétát. Felöltözött és kimászott zsebre dugott kezekkel, viszont nem volt ott a lány, ahol hagyta. Első gondolata biztosan az volt, hogy a kanapén elaludt, mert simán előfordulhat, hogy az ötperces gyors zuhany helyett két órán keresztül ácsorgott a víz alatt. A kanapéknál kezdett nézelődni, hátha ott lesz a lány. De nem.
- Han Rinji, a testvérurad keres! – kezdett el hazudozni, hátha ezzel előcsalogathatja. S alig mondta ki, a lány kiáltva előugrott a búvóhelyéről, ami hatására Jaesung hátraugrott egy lépésnyit elkerekedett szemekkel, csak ennyit nyögött ki:
- Szent szar! – pislogva méregette a kacagó lányt – Te esküszöm hülye vagy – az alapállást megszüntette, kezeit visszacsúsztatta a zsebeibe, s ha kellett segítség a kijövetelhez a búvóhelytől, ő készségesen segített.
- He…? – húzta fel a kabátot – De anya, már nagyfiú vagyok! Egyedül is megy! – eltorzította a hangját, hogy egy gyerekére emlékeztesse a gondoskodó lánykát, de amikor a nyakába csavarta a sálat a dorgálás után, Jaesung jól megnézte azt.
- Ez rózsaszín és… - orrához szorította az anyagot, majd jó mélyen beszippantotta a kellemes illatát – És eper illatú. Mi lesz a te torkoddal? Ne hülyéskedj már – elkezdte magáról lehámozni, viszont akkorra már belé is karolt lányka. Igazán energia dús volt aznap, bár ezt bármelyik nap ellehetett róla mondani. Olyan volt, mintha egy bekávézott mókus lett volna. A vetkőzést abbahagyta és csak annyit mondott még:
- Jó, de visszafelé a te nyakadban lesz a sál, jó? Nem akarom, hogy megfázz miattam, nem ér annyit a dolog! – ecsetelte ellentmondást nem tűrően.
Engedelmeskedett a kérésre és lehunyta a szemeit, eleinte óvatos léptekkel haladt a lány után, majd szépen lassan kezdett bátorodni és megbízni benne, remélte, hogy nem fogja nekivezetni egy falnak sem, vagy Skynak. Bár lehet, a fallal jobban járna…
- Ott vagyunk már? – kérdezte útközben, amire a választ várva megkísérelte kinyitni a szemét, ám a lelkiismerete dorgáló anyamódjára emlékeztette, hogy nem kéne. Szóval nem tett semmit, csak követte a mókust egészen addig, míg az ki nem jelentette, hogy kinyithatja a szemeit. Lassan, óvatosan kinyitotta, körülkémlelt és leesett neki, hogy hova is vitte őt.
- Azt a roahdt…! – elképedve nézett körbe, hiszen az egyik kedvenc helyére keveredtek, amit pisiskorától fogva imádott a jelenideig. Boldogságtól csillogó szemekkel ránézett a lánykára és egy csontropogtatóan erős, ám annál szeretettel telibb ölelésben részesítette, miközben a köszönöm szót suttogta lélegzetvétel nélkül. Nem számított erre a meglepetésre, bár még mindig nem értette, hogy miért. De nem is baj, mert hihetetlen boldoggá tette, kapott is Rinji egy cuppanós puszit a homlokára. Jaesung megfeledkezett teljesen magáról érzelmeinek szűk utat engedett, ebből következett a homlok puszi. Hoppá, talán ezt nem kellett volna. Fel sem fogta, mit csinált az előbb, csak belekapott a lány kezébe és elhúzta magával.
- Már tudom, mi lesz az első játék, amit kipróbálunk! Az egyik kedvencem, az agyaggalamb lövészet! Kapsz puskát, de vigyázz, eddig verhetetlen voltam benne! – húzta maga után a lányt egészen az automatáig, ahol aprót bedobva elindult a játék és fel nem kapta a műanyag puskát. A visszaszámlálás lejárta után lőni kezdett, a játékbéli kutyája pedig számolta a pontokat, hány agyaggalambot talált el eddig. 30-ból 29 pont, egyet tévesztett csak, igazán szép eredmény.
- Ha több időm lenne, többet lógnék itt. Na de most te jössz! – nyomta a kezébe a puskát – Lőttél már vele? Megmutassam, hogy kell fogni? – ajánlotta fel a segítségét.


Minden fiatal valójában költő, amiképpen minden költő is lényegében örökfiatal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Han Rin Ji
varosi
varosi


♠ Titulus : dancing queen
♠ Tartózkodási hely : LHT közelében
♠ Szak/Foglalkozás : táncos
♠ Előtörténet : H.R.J.
♠ Hozzászólások : 23

TémanyitásTéma: Re: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Szomb. Feb. 04 2017, 09:51

apology
Csak mert ezt hallgatom

Annyira szerettem Jaesunggal tölteni az időmet! Meglepődtem, hogy mennyire jól kijöttem vele a kezdetektől fogva, bár mindig azt gondoltam, hogy egy ilyen édes személyiséggel nehéz lenne rosszban lenni. Na jó, lehet ezt csak én gondolom így, például Skyler oppának biztos nem fűlik a foga a mindig mosolygós és vidám Jaesunghoz, de Skyler Oppa szeret valakit egyáltalán önmagán kívül? Nem hinném, az is az ő dolga.
Annyi szent, hogy a szőke srácot nem mertem volna így megviccelni, szóval kifejezetten előnyösnek tartottam, hogy vele nem ápolok nagyjából semmilyen viszonyt se, és nem tartózkodott a szobában az idő alatt, amíg Jaesunggal kekeckedtem kedvességből.
A tréfám tökéletesen sült el, csak még jobban nevettem, amikor megpillantottam az arckifejezését. Hát azért nem semmi volt az, a szemei majd’ kiestek a helyükről, én pedig megpukkantam.
- Én teljesen normális vagyok. Látnod kéne az arcodat – nem volt semmi nőies abban, ahogyan kétrét görnyedve kacagtam, és tényleg azt hittem, hogy a nevetésbe fogok belehalni, de talán erre már régóta szükségem volt. Hiszen olyan régen nevettem így. Kifejezetten jól esett a dolog.
Kimásztam a kanapé mögül, és szinte magától értetődő volt, hogy mindezt Jaesungba kapaszkodva fogom tenni, egyáltalán nem volt semmi idegen abban, hogy hozzáértem. Valahogy a skinship vele nem volt fura, akár kézen fogva is végigrohantam volna vele egy téren, de az több szempontból sem lett volna okos döntés. Egyrészt, mert hírt csapnának róla, és talán az LHT rajongókat veszítene, és ezt bánhatja az állásom is. Ügyes táncos vagyok, de egy cseppet sem pótolhatatlan, mivel már az idol lányok között is vannak egészen kivételes tehetségek, akiknek az akrobatikus fogások is mennek. Más részről meg megint csak Jaesungnak lenne rossz, ugyanis szerintem a bátyám nem engedné, hogy megint randizzak az egyik LHT taggal. Annak ellenére sem, hogy vannak kedves tagok is, például Nico, vagy Namki. Jó, ez utóbbival amúgy sem kezdenék semmit, mert a végén még lecsuknának pedofíliáért, és az megint nem kell senkinek. Szóval sehogy sem jöhetnénk ki jól a dolgokból, ezért talán az elejétől kezdve hagynom kellett volna a dolgokat. Talán… Mindegy. Nem gondolhatok most Min Yejunra, hát itt van velem az egyik legjobb barátom, aki határozottan várja, hogy lépjek valamit az irányába.
- Amúgy meg mit hazudozol, te disznó? Han Hyun Jae nincs is ebben a szobában! – vágtam vissza, talán egy kissé túlságosan is sértett hangon, pedig amúgy semmi bajom nem volt azon túl, hogy már nagyon akartam menni. Untam ezt a szobát, csak egy stúdiószoba, ahol az idolok lepakolják a cuccaikat, igazán nincs itt semmi érdekes.
Ezért gyorsan meg is ragadtam a kedvenc butuskámat, és kézen fogva rángattam el a kabátokhoz, amik között a testvéremé nem volt ott. Hazug. Hogyan kereshetett volna, ha itt sincs? Biztosan Ra Hael unnival van, ami számomra teljesen normális, hiszen ő szerelmes, kibékültek, hát legyenek együtt lehetőleg jó sokat, és legyenek boldogok. Talán az én kapcsolatom zátonyra futott, de nem fogok attól még Oppának rosszat kívánni.
Ezt az idiótát pedig vigyorogva vágtam fültövön, amikor megszólalt, holott talán egy picit igaza volt. Nagyon fiatalon megtanultam főzni csak azért, hogy lenyűgözhessem Yejunt, de aztán az egész LHT-t elkezdtem kényeztetni, mert tényleg olyanok, mint a gyerekek. Legalább Niconak egy kis súlyt le tudtam venni a válláról, mert azért elég nehéz lehet ennyi kölyökkel együtt élni, irányítani őket. Furcsa, hogy Skyler mennyire hallgat rá, az ember azt gondolná, hogy teljes mértékben öntörvényű az a gyerek.
- Legalább nem olyan a szaga, mint Namki lábának – jelentettem ki, ahogy a nyaka köré tekertem, aztán elmosolyodtam – A színe meg tükrözi a lelki világod. Szóval nekem ne panaszkodj, és visszafele is rajtad lesz, mert ha recsegni fogsz a koncerten, agyonütlek! Olyan figyelmetlenek vagytok ti fiúk.
Amint bekapcsoltam minden kis gombot és felhúztam a cipzárját, karon ragadtam és utasítottam rá, hogy ki ne merje nyitni az út hátralévő részében a szemét.
- Ha kinyitod meghalsz Kim Jaesung, készülj fel. Nem foglak kímélni – a hangom mókás volt, de terveztem, hogy majd jól fejbeverem a táskámmal, ha nem engedelmeskedik, hogy tanuljon már egy picit. Nem szeretem üresen fenyegetni az embereket, ha már lúd, legyen kövér, be fogom váltani minden fenyegetésem.
És mivel annyira jó fej vagyok, hogy az fájdalmas, még csak nem is vezettem neki egyetlen falnak se, csak mentem és a helyes irányba terelgetve a fiút haladtam a játékterem felé.
- Leütlek, ha végig ezt fogod kérdezgetni – nevettem el magam, majd megsimogattam a hüvelykujjammal a kezét. Olyan aranyos ez a gyerek. Csak egy hajszál választott el attól, hogy annak idején ő legyen a kedvencem, de végül az őzike fiú jobban tetszett valamiért… Annyira rossz, hogy így döntöttem, de komolyan, és mindennek ellenére megint a fiúra gondolok. Vettem egy mély levegőt és a szöuli szél felé fordítottam az arcom, hogy kifújja a gondolatalaimból. Ma nem fogom elrontani a napomat azzal, hogy ő jár a fejemben, nem én!
Nehezen ugyen, de sikerült kinyitnom az ajtót egy kézzel, és Sungie-t is bevezetten anélkül, hogy bárminek ütközött volna. Azt hiszem megint nagyon király voltam, de a mai napra talán megtelt az önfényezéssel a kiskosaram, szóval be is fejezem.
Szóltam neki, hogy kinyithatja, vártam, a reakciót, és kissé meg is lepődtem, amikor felkapott és megszorongatott, de hihetetlenül boldog lettem tőle. Szóval ezért mondják mindig azt, hogy ha másokat meglepünk, másokkal jót teszünk, akkor mi is részesülünk a boldogságukból, együtt élvezni. Amikor letett a földre és a két kezembe fogva az arcát nyomott egy puszit a homlokomra, akkor éreztem, hogy elnyílnak az ajkaim, és kissé értetlenül nézek fel rá. Nem értem miért cselekedtem így, hiszen rendben kéne lennie, a dolognak, ha én is megtehettem vele, de valamiért annyira furcsa volt a helyzet, hogy még egy kicsit el is pirultam, pedig már nem vagyok ártatlan kislány.
Ez sem tartott sokáig, mert Jaesung lelkesedése minden ilyesmit megold, és el is űzte a pillanatnyi zavart belőlem, csak nevetve mentem utána, amikor húzni kezdett az elmondása szerinti kedvenc játékához.
- Fogalmam sincs mi ez – mondtam, és kétkedve vetettem pár pillantást a puskára. Hogy a fenébe kell megfogni ezt a cuccot? Azért igyekeztem nem teljesen hülyének látszani, de mondhatni jó kislányként éltem az eddigi életem, és eszembe sem jutott volna játékterembe jönni a barátnőimmel. Tudom, hogy általában teli van részeg pasikkal, én pedig alacsony és törékeny vagyok, nem kéne kísértenem a sorsom.
- Nem, soha – pillogtam rá ártatlanul, és figyeltem ahogyan ő profi módjára ledarál mindent – Daebak, de menő vagy ebben, Oppa!
- Áh, talán menni fog – fogtam meg a másik puskát, és úgy meredtem rá, mintha valami rohadtul idegen dolog lenne, de amúgy fogalmam sem volt arról, hogy hogyan kéne megfognom – Na jó, mégis szükségem lenne a segítségedre.
Rápislogtam, hogy jön-e, aztán közben eszembe jutott még valami.
- Ha éhes vagy akkor szólj, bármit megcsinálnak nekünk, és inni is tudsz, de ne túl sokat, mert ha botrány lesz kinyírnak téged is, és én is el leszek bocsájtva. Szóval ésszel – holott nekem is kedvem lenne úgy leinni magam, mint az albán szamár, mégsem tehetem meg vele, mert nem akarom megszívatni.


1139 | encétészázhuszonhét - fire truck | ruha | <3
darren criss. @ shine


I am a woman too
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kim Jae Sung
media
media


♠ Titulus : ►Narcistic Cannibal ◄
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : Médiaszemélyiség
♠ Előtörténet : Olvashatsz :3
♠ Hozzászólások : 13

TémanyitásTéma: Re: Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki   Csüt. Feb. 09 2017, 21:43


Baby face


- Disznó? ÉN?! Neked esetleg kismalac, de semmi esetre sem disznó! – Nem gondolta, hogy egy ártalmatlan füllentéssel ilyen sértettséget ki tud hozni a lányból. Vagy csak megjátszotta, hogy besértődött? Valószínűleg, mivel nem úgy ismerte eddig, mint valami idegesítő hisztis picsát, sőt. Elmélkedett volna még, mondjuk úgy még öt percig, de valamiért erre nem volt idő, Rinji valamiért kapkodott és valamit nagyon akart, de mit? Amint öltöztetni kezdte Sungiet, a fiú kicsit kényelmetlenül érezte magát, mert már megszokta, hogy a stylistok felöltöztetik, meg minden, de azért ez teljesen más volt. Zavarban volt, amit próbált leplezni a gyerekes hanglejtéssel. Erre csak meglegyintették a füle tövét, na szép, áradt a szeretet. Amikor a nyakába tekerődött a sál, olyan fejjel nézett rá, ami tökéletesen tükrözte azt, amire gondolt: „Ne bassz már ki velem!” A rózsaszín sál még csak-csak elment Jaesung szerint, mert hát öltöztették már ettől cifrább szarokba, amiktől majdnem hányt is, de az eper illat… Ne essen félreértés, semmi baja a homoszexuálisokkal, de ő nem akart buzinak tűnni. Főleg, ha ez az eperszag rajta marad, a dormban a sok lyukhiányos köcsög tuti ráakaszkodik és basztatja majd…. vagy ami még rosszabb, Yejun elkezd kombinálni, és utána pedig összeverekednek. Az már más, hogy ki nyer vagy veszít, mindenesetre elég furcsán jön ki. Talán elviszi magával azt a giccses kölnit, amit nemrégiben kapott. Egész fasza illata volt és talán elfedné az epret is. Legalább is remélte.
- Furán is néznék rád, ha Namki lábához dörgölnéd a sálad és utána azt szagolnád… valami beteg perverznek hinnélek, ha nem ismernélek – mindezt kacarászva válaszolta, mutató ujjával megbökte Babyface orra hegyét.
- Um… - recsegni tényleg nem lenne jó, igaz pár nap alatt helyre rázódna, meg megoldanák playbackkel. Szóval annyira nagy gáz talán nem lenne, ezért elhatározta, hogy nem enged és csak azért is bele fogja erőszakolni Rinji nyakába a sálat. Sértené férfi büszkeségét, ha ő lenne az, akit óvnak, és nem ő óvja a hölgyikét, akivel épp kiruccanni készül feltehetőleg. Nehogy már a nagymama tépje szét a pitbullt, Jaesung egy igazi férfi, mégha most nem is épp a legférfiasabb formáját mutatja a világ és Rinji felé ezzel az eperillatú sállal a torka körül.
- Jól van már, jól van. Felfogtaaaaam, nem nyitom ki. De ha neki vezetsz valami oszlopnak vagy egy nagy büdös meláknak, esküszöm én is nyakon váglak – hangján érezhető volt, hogy ő sem gondolta teljesen komolyan, viszont nem akarta fülét-farkát behúzni és vissza akart vágni, ne csak a lány terror-mókuskodjon. Viszont amíg mentek, minimum háromszor megkérdezte –ha nem többször-, hogy ott vannak-e már, lépései percről percre bátrabbakká váltak s a végére már úgy sétált, mintha mindent látott volna. Bár kicsit idegesítette, hogy nem nyithatta ki a szemeit.
Amikor megérkeztek, kicsit gyanakodva nyitotta fel a kukkolóit, nem tudta, mire is számítson egészen pontosan. Aztán megpillantotta a játéktermet és azt, hogy mi minden nyalánkság volt azon a helyen. Felnyikkant, majd Babyfacét magához húzta és jól megszorongatva megölelte s hálálkodott. Reménykedett magában mélyen, hogy nem okozott a szeretetével valami bajt és nem törte össze csóri lány csontjait. Fel sem fogta cselekedeteit, de a teste magától mozdult, anélkül, hogy az agya engedélyt adott volna rá s máris kezei közt volt a lány puha arca s ajkai hamar a homlokán cuppantak. Látta, hogy zavarba hozta kissé Rinjit, elég hülye fejet vágott, normálhelyzetben ő is zavarba gyütt volna, sőt meg sem tette volna ezt a merész cselekedetet, mert ha ezt egy paparazzi lencse végrekapja ezt, vége az életének. És nem csak az övének. Gyorsan témát akart váltani, és a lánykát maga után vonszolva vitte az egyik géphez, amit gyerekkori kedvencének tartott. Öreg játék, de még mindig szórakoztató volt a vöri számára.
- Ugyan, jobb is lehetnék, ha több időm lenne eljutni ide, de…. ez a huszonkilenc pont egész szép ahhoz képest, hogy hetek óta nem játszottam – válaszolta vigyorogva majd a lány kezei közé csúsztatott egy másik puskát, hogy kipróbálja ő is.
- Segítek – s már oda is lépett mögé, miután kérték azt a segítséget – Jobb válladhoz illeszd a puska tustalpát, majd hajtsd rá a fejed és célozd be a repülő formákat, a ravaszt pedig húzd meg – annyira nem volt otthon a fegyverekben, de ez meg fog változni, ha eléri azt a kort, hogy majd be kelljen vonulnia neki is. Jaj, Maóónika. Odalépett Rinjihez és segített neki felvenni a helyes, lövő pozíciót és, ha ez megvolt a gombhoz állt.
- Indíthatom? – ha igen volt a válasz, ha nem, ő elindította. Nevetni akart, ahogy a lány ügyetlenkedett, egy kis bosszú, amiért ráhozta nemrégiben a szívgörcsöt a stúdióban. Milyen kis gonosz vagy te Jaesung, ejnye!
Önelégült mosollyal a képén figyelte a képernyőt, onnét a lányra vándorolt a tekintete, aki feltehetőleg nem tartotta biztosan a kezében a puskát, nem szólt, hagyta játszani. Amint elrepül az utolsó agyaggalamb is, és megjelent az eredményjelző, a képernyőre egy pillantást sem vetve odalépett Babyfacehez és összekócolta a haját mosolyogva.
- Ügyes voltál, Rinjike – ez amolyan elismerésféle akart lenni, amit amiatt kapott, mert megpróbálta és nem küldte el Sungiet a halálfaszára.
- Nyugiii, éssszel iszok. De előtte ennék valamit, amivel bűnözhetek, mert ez a sok diéta meg mindeen, aaaahhhh- tarkójához emelte kezeit, ahol összekulcsolt ujjakkal sóhajtott egy nagyot. Nem is emlékezett mikor evett egy jó kiadósat, hogy utána ne bírjon megmozdulni.
- Hol a személyzet vagy pult vagy mi a szösz?



Minden fiatal valójában költő, amiképpen minden költő is lényegében örökfiatal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Jaesung && Rinji ~ csapassuk neki
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Wagarashi kikötőváros

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
S.E.O.U.L :: SZÖUL VÁROSA :: Lakások-
Ugrás: