Szöulban játszódó fórumos szerepjáték, mely egy egyetemi campus köré központosul, de mindenkit tárt karokkal várunk.
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 Hyun Jae & Yewon × első találkozás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Min Yewon
uni
uni


♠ Titulus : Girl next door
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : egyetemi hallgató/ filmdramaturg szak
♠ Előtörténet : ¤katt ide¤
♠ Hozzászólások : 24

TémanyitásTéma: Hyun Jae & Yewon × első találkozás   Szer. Jan. 04 2017, 16:04


Hyun Jae & Yewon
because it was the first time


  az egyetem folyosóján, a tanári előtt, december eleje

  A ujjaim sietve pötyögik be az utolsó meghatározásokat, mielőtt a mentés ikonra kattintva végleg bezárnám az órai jegyzetet, és a körülöttem nyüzsgő diákokhoz hasonlóan a vállamra kapnám a táskám. Az ajándékba kapott, rózsaszín laptopot finoman csúsztatom a bélelt tartójába. Olyan gyengéden bánok vele, mintha élne, pedig már ősrégi és idegőrlően lassú. Viszont ajándék volt, a szüleimtől kaptam, és egy kezemen meg tudnám számolni, mennyi minden maradt meg tőlük, miután meghaltak.
  Az előadóterem pillanatok alatt kiürül, az emberek úgy szaladnak a kijárat felé, mintha égne az iskola, vagy legalábbis egy híres kpop banda érkezett volna az épületbe. Hihetetlen, mennyire más, mint Busan.
  És hihetetlen, hogy mennyire élvezem.
  A következő gyakorlat előtt még van majdnem egy fél órám, így nem sietek. A lábaim komótosan pakolom egymás elé, kiélvezve a totális láthatatlanság nyújtotta előnyöket. A tény, hogy senki sem súg össze a hátam mögött, ütközik a vállamnak, vagy nevet ki szándékosan, megmelengeti a szívem. Örömömben dúdolva kerülöm ki a lift előtt várakozókat, és szinte szárnyalok, ahogy kettessével szedve a lépcsőfokokat, egy emelettel feljebb trappolok.
  A lifttel szemben elhelyezett automata zörögve készíti el a karamellás-tejszínes kávét, miközben a pénztárcámat a táskámba csúsztatva kitalálom, az egyetem melyik része lenne a legalkalmasabb arra, hogy leüljek és átnézzem az órára készített, ötoldalas scriptet. A friss levegő mindig segít, az iskola körüli táj pedig kellően szép ahhoz, hogy még egy befásult művészt is képes legyen megihletni, viszont kint hideg van, a könyvtár pedig csendes, és a csönd világ életemben kedves barátom volt, amikor az elmémben életre kelő karakterek a fülembe suttogták életük történetét.
  Hümmögve nyúlok a forró italért, és az első kortyot követően végül a könyvtár mellett döntök, így a lépcső helyett a tanári felé indulok, gondosan ügyelve minden elém kerülő diákra, akik egy óvatlan mozdulat miatt akár már a következő percben a kezeim között szorongatott kávé áldozataivá válhatnak. Eszem ágában sincs leforrázni az első jöttmentet, hogy aztán ismételten a figyelem középpontjába kerüljek, ráadásul ez a cucc túl finom ahhoz, hogy ilyesmire pazaroljam.
   A kezem mégis megremeg, amikor egy jól koordinált mozdulatsorozattal kikerülök egy vitatkozó szerelmespárt, és a poharamból felnézve megpillantom a tanári nyitott ajtaja előtt álló ismerős idegent. Hyun Jae semmit sem változott, mégis annyira más, hogy egy röpke másodpercre teljesen összezavarodom, és hirtelen már azt sem tudom, hová siettem az előbb, vagy merre induljak tovább. A lábaim a földbe gyökereznek, pedig a lelkem mélyén tisztában vagyok vele, hogy még azelőtt hátat kellene fordítanom neki, hogy észrevenne.
   Nem szabadna ennyire feltűnően bámulnom!
   A tekintetem mégis elidőzik az arcán – az összeszorított ajkain, amik szinte teljesen elfehérednek, miközben a tanára beszél –, és mire észbe kapok, már túl késő. Ő is észrevesz.



A hozzászólást Min Yewon összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Feb. 01 2017, 19:17-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Han Hyun Jae
media
media


♠ Titulus : ♣ flaming charisma
♠ Tartózkodási hely : ♣ szöul
♠ Szak/Foglalkozás : ♣ film és zeneművészet / idol (LHT)
♠ Hozzászólások : 30

TémanyitásTéma: Re: Hyun Jae & Yewon × első találkozás   Vas. Jan. 08 2017, 14:25

- Igazán jól esett, hogy időt szakítottál rám, Han Hyun Jae! Még ha nem is volt olyan kellemes.  – A pillanat, amikor a tanárod elismeri, hogy hát köcsög volt, hogy mindennek lehordott, de mégis szeret, mert az egyik legjobb tanitványa vagy, és enged vizsgázni, miutá háromszor lemondtad fellépések miatt, felbecsülhetetlen. Pláne akkor, ha a félévem sikeressége múlik rajta. Az az igazság, hogy senki nem kéri tőlem, hogy még mesterkurzuson is járjak egyetemre, és fáradozzak, mert megvan a diplomám, ezzel bekerülök az „okos idolok, akikről nem is gondoltad volna, hogy letették a záróvizsgát, és diplomát szereztek” felsorolásba, de amíg ide járok, nem kell bevonulnom, nem kell itt hagynom Yoo Ra Haelt, és szemmel tudom artani a többi hímet, akik azt hiszik, hogy akár egy levegőt is szívhatnak vele. Na meg, néha jó, ha nem úgy kezelik az ember,t mint egy hírességet, hanem mint a taknyos kiskölyköt, aki egy szál pelusban rohangált, mikor még fiatal volt, és gondtalan.
- Ugyan, soha nem hagynám ki a találkozást Önnel, Professzorasszony. – Hajolok még meg az ajtóban, mielőtt a nőre csuknám. Nem vagyok hálátlan, nagyon sokat köszönhetek ennek a nőnek, leginkább azt, hogy még mindig nem csapták a ki a seggem az iskolából, amiért havonta kétszer járok be, ha bejárok. Igaz, hogy most fejmosást kaptam, és igaz, hogy a vigyor helyett inkább egészen A zsebembe süllyesztem a kezem, miután megigazítom a sapkát magamon, és elfordulok az ajtótól. De bár ne tenném. Bár a másik irányba fordultam volna.
A gyomrom incifincire zsugorodik, ahogy tekintetem az ismerős szempárba ütközik, és pár másodpercig nem akarok hinni neki. Nem, nem lehet itt. Tétován teszek felé egy lépést, meg még egyet, és újra egyet, egészen, míg el nem érem, és már csak egy méter választ el tőle. De még most sem hiszem el. Nem. Finoman bököm meg az orrát, és úgy kapom vissza a kezem, mintha csak szikra csapta volna meg, tátott szájjal, kitágult pupillákkal.
- Igazi vagy. – Mint valami zombi, úgy suttogom, továbbra se térve magamhoz. Istenem, mennyire szerettem én ezt a lányt. Mennyire boldoggá akartam tenni, erre csak jobban elüldöztem magamtól.  Erre most itt áll, remegve, mint valami kocsonya, szorongatva azt a hülye kávéspoharat, és csak az tart vissza attól, hogy megöleljem, hogy nem akarok kávéfoltosan végiggyalogolni a campuson.


If I hesitate
 
I might lose you


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Min Yewon
uni
uni


♠ Titulus : Girl next door
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : egyetemi hallgató/ filmdramaturg szak
♠ Előtörténet : ¤katt ide¤
♠ Hozzászólások : 24

TémanyitásTéma: Re: Hyun Jae & Yewon × első találkozás   Hétf. Jan. 09 2017, 14:23


Hyun Jae & Yewon
because it was the first time


  az egyetem folyosóján, a tanári előtt, december eleje

  Hyun Jae ujja jéghideg, és az érintése végig didergeti a testem. Meghökkent a közvetlensége. A természetesség, ami a mosolyában rejlik, míg én azt sem tudom, hogy mi lenne furább: ha megölelném, és elmondanám, mennyire hiányzott, vagy ha nem csinálnék semmit, és egy távolságtartó, de tiszteletteljes meghajlás után rákérdeznék, hogy érzi magát.
   - Én… - Igazi? Mégis miről beszél? Értetlen tekintettel pillantok fel rá, hátha a barna íriszeiben megnyugvásra találok, ahogy annak idején, de a szemeit a kezemben szorongatott, műanyag poháron legelteti, amitől az ujjaim még feszültebben, még elkeseredettebben kapaszkodnak az automatából vett italba. - Te… Hogy?
   Annyi kérdésem van, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. Hogy kerülsz ide? Tudtad, hogy én is az SZNE-re járok? Hiányoztam egyáltalán? Azonban a viszontlátás olyan váratlanul ér, hogy a torkomon akadnak a szavak. Nem mintha Rinji eltitkolta volna előlem, hogy a bátyja is ezen az egyetemen tanul, viszont határozottan emlékszem, hogy „szinte sosem látni a vizsgaidőszakon kívül, mert mégiscsak sztár, van jobb dolga is, ráadásul már rég megszerezte a diplomáját”. A legelső hetekben persze még reménykedtem. Őt kerestem a könyvtár legeldugottabb részein és a campuson. Valahányszor felvisított egy lány, ösztönösen arra kaptam a fejem, de sosem volt ott. Én pedig lassan beletörődtem.
   - Jól nézel ki – suttogom, anélkül, hogy belegondolnék, ez mennyire ostobán hangzik, hogy mennyire kétértelmű.
   Bár a folyosón rengetegen vannak, a beálló némaság nyomasztó, és azt kívánom, bárcsak elnyelne a föld. A gyomrom diónyi méretűre zsugorodik, és zavaromban gondolkodás nélkül a számhoz emelem a karamelles-tejszínes kávét. A tűzforró ital végigmarja a nyelőcsövem; mindkét szememben összegyűlnek a könnyek, mégsem hagyom abba. A fizikai fájdalom elnyomja a lelkit.
   Miután kiürül a pohár, az ujjaim összegyűrik a vékony műanyagot. Nem nézek Hyun Jae szemébe, inkább elsétálok mellette, és a vállát súrolva meg sem állok a legközelebbi kukáig – egyébként nincs messze, mindössze öt rövid lépés.
   Bár minden porcikám azért rimánkodik, nem futok el. Sőt! A falnál újfent megtorpanok, mert bármennyire is fáj beismernem, egy részem – az, amelyik annak idején minden lemondott program után újat szervezett – szeretné, ha Hyun Jae utánam jönne. Ha megkérdezné, hogy vagyok. Ha érdekelné a válasz.
   Ostobaság! 
  Szánalmasnak érzem, hogy már a gondolat, hogy elhív a kantinba beszélgetni, teljesen lázba hoz. Szánalmas, hogy egy másodpercre elgondolkozom azon, hogy ha ő nem, hát megteszem én. És szánalmas, hogy szomorúságot érzek, amikor mindezek után egy lassú, megfontolt lépéssel elindulok a könyvtár irányába.



A hozzászólást Min Yewon összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Feb. 01 2017, 19:19-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Han Hyun Jae
media
media


♠ Titulus : ♣ flaming charisma
♠ Tartózkodási hely : ♣ szöul
♠ Szak/Foglalkozás : ♣ film és zeneművészet / idol (LHT)
♠ Hozzászólások : 30

TémanyitásTéma: Re: Hyun Jae & Yewon × első találkozás   Szomb. Jan. 28 2017, 22:44

Továbbra sem hiszek a szememnek. Nem tudok. Hozzáértem, tudom, hogy igazi, de nem, egyszerűen nem. Nem jöhetett vissza, az túl egyszerű lenne, hogy csak így visszagyalogol az életembe. Rinji ugyan említette, de nem vettem komolyan, vagy cska annyira fáradt voltam, hogy azt hittem, álmodtam, mikor mondja. Valamennyire megnyugtat a dolog, hogy nem csak én vagyok annyira béna, hogy marhaságokat beszéljek, de még mindig csak álldogállok előtte egy kupac szarként, és annyit se tudok kinyögni, hogy mennyire mesés, és hogy mennyire kicseszettül hiányzott. Csak meredek a hülye kávéspohárra – istenem, még mindig olyan nagyon finoman az ujjai, mint mikor utoljára láttam, mint mikor utóljára elengedtem – mintha sokkal érdekesebb lenne, mint az arca, a szemei, amiből ki tudnék olvasni mindent. Csak akkor emelem rá a tekintetem, mikor újra megszólal, gondolatban tarkón baszva magam, hiszen ezt nekem kellett volna mondanom, nem neki, és nem így.
- Te... Te is. – Bököm ki, de úgy, mintha valaki hátulról tüdőn vert volna, és állok tovább, mint egy karót nyelt tehén. El is felejettem, milyen picike, milyen törékeny. Még mindig rövid a haja, egy pillanatra eszembe jut, ahogy játszottam vele, míg ő azt hitte, a Dirty Dancinget nézem. Figyelem, ahogy egy kortyra lehúzza a még láthatóan gőzölgő löttyöt, és még az én nyelőcsövem is felszisszen, mégsem mondok semmit. Mit mondhatnék? Már réges rég nem vagyok a barátja, hogy figyelmeztessem a forró italokra, mint gimiben, és ez kivételesen nem az én hibám. Nem csak az enyém, hiszen végül is utána mehettem volna. Felkutathattam volna mindent, hogy visszahozzam, és rendbe tegyük a dolgokat. Odaállhattam volna az igazgató elé, hogy bevalljam neki, barátnőm van, és kell a szabadidő. Végtére is az én hibám volt minden, és bármennyire is szerettem, nem tettem meg mindazt, amit Yoo Ra Hael-ért megtettem az elmúlt egy évben. Hiszen róla már mindenki tud. Ha akkor ott...Ki tudja mi lett volna akkor.
Illata az orromba kúszik, ahogy elmegy mellettem, felidézve az üres szobát, amire akkor hazaértem. Rinji akkor azt mondta pár perccel késtem le. Most talán csak pár másodperccel fogom? Míg a falat bámulom, újra eltűnik, és talán sosem látom többet, mert fasz vagyok, és gyáva? Vagy mert ha utána megyek, azt a kapcsolatom, a leendő jegyességem, az egész jövőm sínyli meg?
Mire észbe kapnák, mire rájönnék mit csinálok, már mögötte vagyok, és megragadom a karját, hogy visszarántsam magamhoz. Mellkasom hátához simul, államat vállán támasztom meg, míg karjaim dereka kör fonódnak. Túl rég voltunk ennyire közel, szinte már nem is emlékeztem, milyen érzés ez.
- Nem mehetsz el. Most nem... – Suttogom a fülébe, lehunyt szemekkel, lassan realizálva, hogy elkezdődött a következő előadás a folyosón lévő termekben, és már senki nincs körülöttünk.



If I hesitate
 
I might lose you


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Min Yewon
uni
uni


♠ Titulus : Girl next door
♠ Tartózkodási hely : Szöul
♠ Szak/Foglalkozás : egyetemi hallgató/ filmdramaturg szak
♠ Előtörténet : ¤katt ide¤
♠ Hozzászólások : 24

TémanyitásTéma: Re: Hyun Jae & Yewon × első találkozás   Vas. Jan. 29 2017, 17:41


Hyun Jae & Yewon
because it was the first time


  az egyetem folyosóján, a tanári előtt, december eleje

  Az elsuttogott köszi még ott cseng a fülemben, amikor Hyun Jae izmos mellkasa hozzásimul a gerincemhez. Az ütközés váratlanul ér, hisz bár minden porcikám vágyakozott az ölelésére, nem voltam felkészülve rá. Túl sokszor csalódtam már a lemondott vagy elhalasztott találkozások alkalmával ahhoz, hogy őszintén elhiggyem, csak azért, mert ezt szeretném, Hyun Jae marasztalni fog.
   Pedig megteszi.
   A lehelete csiklandozza a bőröm, és egy röpke pillanatra hagyom, hogy átjárjon a nosztalgikus bizsergés. Az az igazi, jóleső, mégis fájdalmas, pillangóébresztő bizsergés, ami összerántja az ember gyomrát. Pont, mint a legelején.
- Órára kell mennem – suttogom, de a testbeszédem ellent mond a józan észnek. A lábam nem mozdul, hiába könyörgöm neki, az ujjaim pedig minden tiltakozásom ellenére elidőznek a fiú kézfején, míg a fejem nekidől az övének. Amikor lehunyom a szemeimet, egy pillanatra elhiszem, hogy az elmúlt évek meg sem történtek, hogy még mindig együtt vagyunk, és hogy a hírnév sosem fészkelte be magát kettőnk közé. Kétségbeesetten kapaszkodom az emlékekbe, belé, az ölelésébe, ami az első sokk lecsengésével épp oly megnyugtató, mint annak idején. Emlékszem, hogy egy-egy nehéz nap után mennyire sokat segített, amikor a kanapén elnyúlva a mellkasára vont. Szívének ismerős, heves ritmusa szebb volt bármely balladánál.
   Az, hogy valamiről tudjuk, meg kellene tennünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy végül tényleg meg is tesszük. Hogy miért? Mert emberek vagyunk. Mert a szabályokat arra teremtették, hogy megszegjék őket. Mert, ha folyton azt csinálnánk, ami helyes, az élet unalmas és szánalomra méltó lenne. Én egyszerűen csak nem akarom elengedni – noha az ő karjai azok, amik ténylegesen láncra vernek.
   A kreatív írás szemináriumra készített anyagom mázsás súlyként nehezedik a vállamra. A megajánlott jegy negyven százalékát teszi ki, és a felelősségteljes énem tisztában van vele, hogy ez rengeteg, főleg, hogy a csoportos prezentációnk Park kicseszett Bong Soo miatt a közepes alsó határát súrolta. Talán, ha a gyakorlat végén sikerül elcsípnem a tanárnőt, még elfogadja a beadandóm. Elhúzott szájjal próbálom elhessegetni az írásbeli vizsga gondolatát, miközben azon morfondírozom, vajon milyen feladatokat adhatnak fel egyáltalán egy ilyen vizsgán. Vezess végig egy kidolgozott jellemfejlődést öt oldalban? Talán meg tudnám csinálni.
   Egy alig észrevehető bólintással lefejtem magamról Hyun Jae kezeit, majd szembe fordulok vele, de nem nézek a szemeibe. Még kell egy másodperc. Egy illékony pillanat.
   Nagyot sóhajtok, mert tudom, hogy képtelen vagyok magára hagyni. Így nem megy. Nem, ha közben így bámul. Nem hiába menekültem el gyáván, búcsú nélkül.
- Legyen – mondom, immár határozottan a csokoládészínű szemeibe nézve. Éjfekete pupillái úgy vonzanak magukhoz, akár a lámpa fénye a szúnyogokat. Ostobán, mégis önként és mosolyogva menetelek a biztos halálba, csak hogy egy pillanatra érezzem a melegét. – De mi lenne, ha beülnénk valahová? – kérdezem a kihalt folyosón lézengő, unott diákokra szegezve a tekintetem. Tömeg híján túl feltűnő, ahogy egymást bámulva hebegünk-habogunk. Szinte a tarkómon érzem a könyvtárba igyekvő hallgatók tekintetét. Nem akarok itt maradni, ráadásul pillanatokkal korábban megfogadtam, hogy ha ő nem hív el enni, hát megteszem én. - Az idolok manapság ehetnek bármit is, ami csokis?
   A mutatóujjammal játékosan megbököm a hasát, míg egy őszinte, mégis szégyenlős mosollyal oldalra biccentem a fejem.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Hyun Jae & Yewon × első találkozás
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Nolah & Ashley // Első típusú találkozás.
» Geista Kahoko
» Tenrai Hankou (Isteni Kihívás)
» Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó
» Véletlen találkozások

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
S.E.O.U.L :: EGYETEMI CAMPUS :: Főépület-
Ugrás: